Hát a mai napom az vmi haláli szar volt. Gondoltam h nem lesz egy diadalmenet egyedül kimenni a közgázra és beiratni a jegyeket de a legrosszabb rémálmomban sem gondoltam volna h "ennyire fogom élvezni". Felkeltem reggel és kellemes kis zuhany után szépen összeszedtem magam és elindultam, az akkor még kellemes időben. A séta az kb addig tartott mint számoltam, most úgy gondoltam a franc nem fog fizetni a buszért, inkább sétálok, hát igaz így majdnem egy óra volt mire kiértem de nem érdekelt. 10 óra előtt 20 percel érkeztem meg az említett létesítménybe. A termet egyszerűen és könnyen meg is találtam, nem volt semmi gond a dolog ezen részével. Azzal viszont volt, h bár csak 10-től lett volna a jegybeíratás, már ekkor voltak vagy 60-an akik várakoztak. Nah akkor éreztem h ez nekem kurva élvezetes móka lesz kurva egyedül. Nem ismertem senkit mert ugye én nem járok a közgázra. Voltak elég jó 3sok , de most még ez sem tudta feldobni a kedvem mert azért csunyák is voltak eléggé bőven és azok még pofátlanul durakodtak is, akkor meg még az is h az utánnam egy órával érkező odaadja az indexét az előttem állonak és a gyerek 10 indexel megy be és egy hét mire végez, nah az már kurvára felbaszott. Természetesen mi is mindig ezt csináljuk mert a kémiaiban amikor a sajátunkat kell leadni mindig ismerünk vkit és mi is ezt szoktuk tenni ha nagy a sor, de itt egy lélek nem volt aki ismerős lehetett volna. Amikor nagy nehezen másfél óra után bejutottam h beírassam a jegyet Nórinak és Csutinak, a csaj még beszól nekem h azért ha másnak iratok be jegyet jó lenne ha megkérdeznem h hogyan sikerült nekik. Nem akartam már neki mondani neked meg vmi értelmesebb módon kellene ezt a kurvaj egybeiratást megoldanod. Lusta vagy több időt rászánni ezért egy órában baszol ki mindenkivel egyszerre. Szóval nem kis küzdelmek árán megszabadultam innnes és rohadt ideges is voltam. Főleg Tibire és Zsoltira, h faszán egyedül kellet itt várnom és csak néztem ki a fejemből... elég pipa voltam. Azt hittem ezek után h mostmár csak leadom az indexeket és véget is ér ez a szörnyű nap.
Sajnos sikeresen elfelejtettem h ez nem így müködik nálam. Köszönhetően a sok köcsögnek fenn, a TO bezárt, amikor odamegyek éppen jön ki a csaj h most megy el enni meg mittomé mert h menynit dolgozott, (gondolom egyébként) és már nem veszi át az indexet, jöjjek vissza fél 2 után. Én igazából akkorra már otthon akartam lenni de nem baj, mondom nem lehetne gyorsba megoldani, errefel nem Ő megy enni, hát akkor menjél de vmi cián tabletta legyen a menüben. Hát itt elpattant egy pár ér az agyamban. Vártam egy csomót és nem tudtam leadni az indexeket, a végére már a fejem is befájfult és kurva éhes is voltam. Mérgemben és magányomban elindultam szépen visszafelé és közben fullon üvöltött a fülemben egy bari mix. Ki gondolta volna h egy , a füledbe üvöltő "Lokkó , Lokkó " milyen megnyugtató tud lenni. Útközben visszafelé az 5 holdas pagonynál egy igen dekorativ kis csajszi árulgatott minden finomságot jól meg is néztem a kiszívemet (itt láttam először de a nap folyamán sajnos/szerencsére nem utoljára). A békástónál járva hívott Rékám h végzett sikeresen Végh Lacival és h nemsoká érkezik a Bodegához. Mondom akkor addig ledobom magam a Speedynél. Szerencsére belebotlottam Zsófiba és Katinkába akik legalább hoztak egy kis színt az addig annyira élvezetes délelőttömbe. Aztán Réka befutott és egy kis üldögélés után elmentünk hozzám enni vmit. A kaja után mindnekinek akadt még dolga, nekem vissza kellet menni a közgázra, neki pedig haza kellett sietnie. Nah aztán megint a kellemes kis séta ki a közgázra a baszott fejfájással, aztán h még poén legyen a dolog nem is voltak ott a TO-n szal nem is tudtam leadni az indexeket szal potyára jöttem ki. Nagyon örültem megint csak, ezek a kis apróságot úgy bearanyozták a napom (remélem mindenki érzi azt a töménytelen mennyiségű cinizmust ami ebből most árad). Ezután hazafelé még a telefonom is lemerült szal már a zene sem szólt, így kellet a hazaút nagy részét megtennem. Időm az nem volt sok, szal gyorsan összedobtam a cuccaimat és elindultam a buszhoz.
Nem voltam vmi jól, nagyon lüktetett a fejem, de amikor a 3. megállónál felszállt az a két csaj, egy pillanatra nem volt semmi bajom :D. Az a barna vmi eszméletlen jól nézett ki és a szőke barátnője is igen dekoratív volt. Szerencsére elég sokáig utaztak és ültek velem szembe így jól megnézhettem őket :D . Azt hittem innen már csak egy csöndes és unalmas utam lesz hazafelé de tévedtem. Elsőre egy kellemes meglepetésként Ágiba botlottam bele aki nagyon örült nekem és én is neki. Beszélgettünk egy kicsit amíg nem jött meg a vonat aztán jött a "könnyes búcsú". A vonatom meg mostmár a kellemetlen meglepetések. A vonaton egy fülkébe ült velem 2 nő. Az egyik egy öreg olyan jó 70 éves néni volt a másik meg a lánya. Mind a 2en eléggé vidékiek voltak, közvetlenek ugyanakkor elég furcsa hatásuk volt. Normális esetben nem hat meg a dolog, de amikor elkezdtek ott nekem ilyen meg olyan dolgokat mesélni, meg mondták h majd jó lenne leadni a csomagjukat amikor leszállnak mer ugye nembirják. Ez persze természetesen nem tétel ezzel nem is lett volna gond ha ezután nem kezdtek volna el kommunikálni velem. Abszolút nem voltam formában ehez probáltam csak illedelemesen minimál módon reagálni hátha megunják. Így is történt, aztán amíg nem kellet őket ledobni aludtam egy kicsit. Hazaérve tudatosult bennem h motorostalálkozó van a városban, aminek megint csak nem örülök mert így a holnapra tervezett strandolás offolva lesz és még a városban garázdálkodó sok részeg motorost is el kell majd viselni.
Nah így mindent egybevéve elég egy pocsék napon vagyok túl amit sztem a hangnemből érezni is lehet. Hazaérve egy kis örömöm még volt egy nagy tál milánói formájában. Legalább a kaja még mindig finom.
Nem voltam vmi jól, nagyon lüktetett a fejem, de amikor a 3. megállónál felszállt az a két csaj, egy pillanatra nem volt semmi bajom :D. Az a barna vmi eszméletlen jól nézett ki és a szőke barátnője is igen dekoratív volt. Szerencsére elég sokáig utaztak és ültek velem szembe így jól megnézhettem őket :D . Azt hittem innen már csak egy csöndes és unalmas utam lesz hazafelé de tévedtem. Elsőre egy kellemes meglepetésként Ágiba botlottam bele aki nagyon örült nekem és én is neki. Beszélgettünk egy kicsit amíg nem jött meg a vonat aztán jött a "könnyes búcsú". A vonatom meg mostmár a kellemetlen meglepetések. A vonaton egy fülkébe ült velem 2 nő. Az egyik egy öreg olyan jó 70 éves néni volt a másik meg a lánya. Mind a 2en eléggé vidékiek voltak, közvetlenek ugyanakkor elég furcsa hatásuk volt. Normális esetben nem hat meg a dolog, de amikor elkezdtek ott nekem ilyen meg olyan dolgokat mesélni, meg mondták h majd jó lenne leadni a csomagjukat amikor leszállnak mer ugye nembirják. Ez persze természetesen nem tétel ezzel nem is lett volna gond ha ezután nem kezdtek volna el kommunikálni velem. Abszolút nem voltam formában ehez probáltam csak illedelemesen minimál módon reagálni hátha megunják. Így is történt, aztán amíg nem kellet őket ledobni aludtam egy kicsit. Hazaérve tudatosult bennem h motorostalálkozó van a városban, aminek megint csak nem örülök mert így a holnapra tervezett strandolás offolva lesz és még a városban garázdálkodó sok részeg motorost is el kell majd viselni.
Nah így mindent egybevéve elég egy pocsék napon vagyok túl amit sztem a hangnemből érezni is lehet. Hazaérve egy kis örömöm még volt egy nagy tál milánói formájában. Legalább a kaja még mindig finom.
Mostmár tudod h miért nem szimpatizálunk a KTK személyzetével...
VálaszTörlés