Kattogtak a fogaskerekek

Már megint ott tartunk ahol a part szakad, vagyis igazából sehol. Volt ez a 4 napos kis OFF a srácokkal amikor is mindenki kiszabadult a szeretett, imádott ( most csak azért nem használok idézőjelet mert lehet a többieknél nem aktuális , nálam jelenleg az lenne) családjából és végre szabadon jól érezte magát. Hazatérve sejtettük h szörnyű lesz kibirni a GT Tréningig a dolgokat de nem gondoltam volna h ennyire. Nem történik semmi sem. De tényleg. Egész nap döglök itthon és nem tudok mit kezdeni magammal, sorozatozok és kb ennyi is napi elfoglaltságom erről meg ugye olyan hossza és sokat nem tudok értekezni mert azért mégis csak vmi érdekeset kellene írnom h olvassátok. Majd esetleg ha végig érek a Fringe első évadán akkor összedobok vmi kis kritikát h már volt róla szó korábban.

A kreatív gondolataim amik esetleg a PS-es elfoglaltságot elősegítenék most vmiért nem jönnek, így meg csak szenvedés lenne az egész, kínlódás ami azt eredményezné h kb 20 perc után "kixelném" a fenébe. Vmeik délután azzal töltöttem el az időmet h egy WP-es blogra importáltam át a bejegyzéseket és azokat kellet (az összeset , 130 db bejegyzés ) ujra szerkeszteni a képek miatt , nah az pl remek volt és fincsi csak igazából lehet h semmi értelme nem volt. Az az egy bajom van a WP-vel jelenleg h elég komoly szinten korlátokat szab nekem a blog dizájnját illetően. Alapból adott kb 5 oldalnyi séma amik közül talán 4 db van ami esetleg az elfogadható szintet megüti. Volt 1etlen 1 amire azt mondtam h "te" jó leszel nekem, csak aztán komoly problémákba ütköztem a header beállítást illetően (és sztem olvashattátok már h mennyire ragaszkodom a headeremhez :) ). Mindet persze orvosolható volt azzall h egy kis CSS kódot módosítottunk a sémában, de azért a WP sem hülye, megnézhetem h milyen ha átirom, de ha menteni akarom akkor fizetnem kell a Custom CSS szolgáltatásért. Hát meg a .... azt. Egyébként nagyon bejön az egész kezelőfelület, így a száz akárhány post átszerkesztése után egészen megszoktam, kényelmes, praktikus és sokrétű a dolog. De sajnos ez nem elég nekem, nagyon finnyás vagyok a dizájnt illetően és nem vagyok hajlandó publikussá tenni a dolgot amíg nem tudom vmien formában olyan szintre hozni a oldal kinézetét amire azt mondom h megfelel. Mivel már erre gondoltam korábban rengeteg kész téma van lementve de ugye egyiket sem tudom feltenni mert fizetni kell érte. Ez jól fel is mérgelt aznap.

Aztán ugye h nekem olyan jó legyen sok egyéb gondal is szembesülnöm kell mostanság. Mindent nem akarok részletezni esetleg csak említés szintjén de van ami még arra sem való mert az már azért privátabb dolog annál mint h ország-világgal megosszam. A lényeg a lényeg semmi sem müködik egyszerűen és ezt egyre jobban tapasztalom és h ne legyen elég ez, még fizika fájdalom formájában is kapok ezt-azt. A tegnapi kosarazás olyan jól sikerükt h egy rossz paszba belenyulva megint kiment a vállam. Ami már nállam megszokott, igazából kezd rendszeressé válni a dolog ami sajnos nagyon nem egészséges, de már teljesen kilazult a ball vállam.

Estefelé elég hülye gondolatok és érzések fogtak el, amit igazából nemtudok megfogalmazni vagy leírni, csak azt h mivel kapcsolatban jöttek elő. A gólyatábor közeledtével kicsit úgy érzem magam mint tavaly. Igazából ha belegondolok olyan is a helyzet hiszen tavaly ugye gólyaként vettem részt most pedig csapatvezetőként fogok, ami egy teljesen más nézőpont. Elég sokat várok most ettől több értelemben is bár kicsit parázok attól h nem lesz akkora durranás mint azt várom, de remélem nem jól érzem.
Ezután azon is gondolkodtam h az őszi félévem elég kemény lesz, be kellene hozni a lemaradásokat és komolyabban neki kellene állni a tanulásnak mint az elmúlt tavaszi félévben mert még 1 ilyen karcsú félévet nem szeretnék. Igyekeznem kell mert nem akarok lebőgni és elbúcsúzni az egyetemtől mert kaptam egy teljesen új életet itt, ahova tudok otthonról és a gondjaim elöl menekülni. Ott vannak a barátaim akik meghallgatnak és segítenek és szerencsére ősszel rengeteg régi barátom jön Debrecenbe így mégtöbb fontos ember fog ujra a környezetemben lenni amire nekem szükségem van.

Igazából sejtem h ez nem sok mindenkinek érdekes, ez a sok filózos dolog meg h mik járhatnak a fejemben, de jól esett leírni mert kicsit megkönnyebbültem tőle. Aki pedig közel áll hozzám annyira azt úgyis fogja érdekelni és még utánna is fog kérdezni h ami homályosan van csak itt elfedve az valójában h néz ki. Aki pedig nem, annak ez csak egy érdektelen szöveg lesz amit el sem fog olvasni...

Videók a 4 napról

Nah hát egy két videót csak sikerült már feltöltenünk h megosszuk az olvasokkal. A videók nagyrésze egyébként az állatkertes ökörködésünkról szól, de mivel az egy szolid 6 giga, nem mostanában lesz az feltöltve. Így hát csak kisebb ám annál mokásabb videóval jövök most.

Az első videóban a mi drága Viktorunk ébredése kerül lefilmezésre. A cím a Esquire magazin Foxis videójára utal, de sajnos Viktor nem ébred olyan szépen :D :D

A másik pedig elöszőr sztem csak fotónak indult de mivel a gépen videó funkción maradt így hát nem állt meg az operatőr kollega a Szifon lekapásánál, meg is lett az eredménye :D :D

Mint az a videók is mutatják nem vagyunk igazán normálisak de mi abszólut jól érezzük magunkat így és amúgy is mit várhat az ember 4 kantól amikor 4 napra összekerülnek :D

Állatok az állatkertben

A hétfői nap már kicsivel tovább lehetett aludni, igaz időnként Tibire és ahogy matat felpislantottam de majd csak később kelltem fel teljesen. Viktor volt az utolsó aki felkelt de azt is a mi közremüködésünkben. Egy video formában a kicsit nyűgösen ébredő barátunkat láthatjuk. (azonnal közzé teszem ha megkapom:D ) Az ötlet h a videó címe stílusosan Good Morning Viktor legyen tőlem származik. Ezután összedobtunk néhány szendvicset és nekivágtunk az állatkertnek. Igazából amikor elkezdtük a dolgot nem gondoltam volna h ekkora muri lesz mint ahogy az sikerült.

Belépve a pingvinekkel kezdtük a dolgot majd a jegesmacit csodálhattuk meg. Mivel éppen egy új rész épül az állatkert főbejáratához közel így kisebb fenn akadások vanna a körbejárásban. Így kicsit összevissza is de csak körbesétáltunk a parkban. Az állatok nagy része a melegre való tekintettel csekély aktivitást mutatott ami sajnos videó készítésére nem nagyon alkalmas. Fotózásra már annál inkább. Mint azt Viktor is megjegyezte a rendelkezésemre álló fényképező nem egy tükörreflexes gép és nem is a legjobb képeket csinálja, de mivel csak ez van ezzel kell gazdálkodni. Így én fotóztam ameddig az aksi engedte. A nagymacskák amik számomra nagyon érdekesek voltak sajnos a macskákra jellemző lustasággal csak feküdtek és nem tudtuk őket annyira megnézni mint szerettükl volna, pedig meg sem tudom számolni hány alkalommal hangzott el a "Mi fasznak loptad el bajnoknak cicáját" szállóige :D . A majmocskák viszont aranyosak és fürgék voltak. Ők több helyszínenen is megszínesítették a sétálgatást. Minden kommunkálási formát probáltunk alkalmazni az állatokkal szemben, ez főleg a “What’s up ’s up ’s up?” -ban merült ki ami megint csak a 4 nap legnagyobb szövegivé vállt.

Láttam olyan állatokat amiket eddig még nem, ilyen pl az afrikai elefánt is például, ami marha nagy :D Aztán láttunk cápát is, anakondát meg egyéb kigyókat, ami még különleges volt a fehér tigris. Volt részünk egy kellemes és mókás fóka etetésben is, láttunk medveharcot és egymással acsarkodó "kecskéket" is. Viszonlag sztem egész türhető szint idő alatt körbe is értünk, elég komolyan el is fáradtunk. Elég nagy területen kap helyet ez a park és egy félnapot nagyon remekül el lehet itt tölteni. Voltak azonban dolgok amik kimaradtak, mert sajnos a delfineket nem találtuk meg. Így aztán tök fáradtan Tibi anyukája jött értünk és vitt minekt haza.

Itthon mivel semmi dolgunk nem akadt úg döntöttünk "leköltözünk" a pincébe ami ilyen kis club szobának van kialakítva. Egy pingpong asztal, egy kényelmes kanapé, tekintélyes mennyiségű sör és még agancsos kólánk is volt. Nekikezdtünk a How I met your Mother-nek amiről majd még írok vmikor mert miután ledaráltuk az első évadot ez is a megnézős sorik közé lépett elő. A hangulat vmi eszméletlen király volt, tekintve persze mennyit ittunk ez nem is meglepő de akkor is remekül éreztük magunkat. Volt minden, sima pacsi, merevített pacsi lábbal pacsi és annyit karcolás h sztem egész nyáron nem volt ennyi (talán a multkóri debreceni látogatásnál még majdnem ennyi) karcolás mint most. A 4 nap közül - sztem és a többiek szerint is ez volt a legjobb este a 4 közül. Amikor elfogytak a részek következett egy kis rögtönzött pingpong bajnokság halk house zenével egybekötve. Itt aztán ment tovább a hangos röhögés és kezdetét vette az éneklés is. Miután eléggé fáradtnak éreztünk magunkat felmentünk h aludjunk de ezt sem kapkodtuk el, Tibi kontojára ökörködtünk nemgyengén, csak sajnos velünk ellentétben Ő nem találta olyan viccesnek. Itt egy ujabb aranyköpés született, amit már korábban is a konyhában egy beszélgetés alkalmával feldobtunk, ez pedig a “de csak akkor tűnik genyóságnak, ha ő nem röhög”!. Itt mi már fetrengtünk a végén mert annyi sok hülyeség összejött. Mire mindenki lecsitult már majdnem 3 órát mutatott az óra.

Másnap reggel végre sztem mindenkinek sikerült elegendőt aludnia, azzal h kb fél 1 körül kelltünk fel. Itt okozott egy kis kavarodást h a pénztárcám elbújt, de DRÁGA TIBOROM megtalálta. Ezután már csak az unalmas hazautazás maradt. Az állomáson még dekkoltunk egy órát Viktorral mire elváltunk. Rám egy finom 2 órás vonatozás várt, ami alkalmatt adott 2 narancsvidék rész megtekntésére. Így egészen rövidnek és élvezhetőnek tünt az út. Hazaérve pedig kaja híjján nekiálltam írni, és ezzel egyenesen visszacsöppentem abba, ami elöl elmenekültem erre a 4 napra.

Végszónak igazából annyi maradt talán h néha ahogy azt beszéltük is hiányoztak kicsit a csajok, de akkor persze teljesen más 4 nap lett volna. Így ez a 4 nap lányok nélkül eszméletlen felüdölés volt, de azért jövőre kell majd olyan amiben a csajok is részt vesznek mert azért nélkülök még sem élet az élet :) :). Remélhetőleg a következő nyár alkalmával mindenki hatványozottan jobb anyagi helyzete engedni is fogja majd azt h ezen álmok megvalósuljanak.

u.i. : mihelyst rendelkezésemre állnak a videók azonnal potólni fogom itt a hiányosságokat.

We Takin' Over @ the beach

Nah legutolsó jelentkezésem óta azért elég sok dolog történt. Ugye Nyíregyházán Tibiéknél meghúzva vártam az indulást Szerencsre, Viktorék rezidenciájába. Már alig vártam h elindulhassunk Szerencs felé mert eléggé kecsegtető volt a program amit kiterveltünk. Ezzel az volt a baj h még a Tescot útba ejtve is egy órával hamarabb értünk ki az állomásra mint kellet volna. Zsolti is csak fél órával utánnunk érkezett meg :D. Tibivel kicsit elnéztük az időt. De amikor már mind3an megvoltunk, úgy döntöttünk az aluljáróban fogjuk megvárni a vonatot mivel ott kicsit hüvösebb volt mint bárhol máshol.

Egy rövid kis vonatozás után már Szerencsen is voltunk ahol a házigazda kocsival érkezett elénk. Otthon náluk szívélyes üdvözlésben volt részünk és láttuk h készültek az érkezésünkre mert már rotyogott a bográcsban a vacsora. Amíg a vacsi elkészült kedélyesen beszélgettünk az asztal körül és végre kezdett megjönni az a hangulat ami akkor jellemző ha végre mind a 4en együtt tudunk ökörködni.

A vacsora amivel Viktor szülei vártak minket nagyon finom volt és eszméletlen jól laktam. Ezután végre felkerült az asztalra a Heineken-es hordónk is amit azonnal meg is csapoltunk. Kedélyesen eliszogattunk az asztalnál majd arra döntöttünk a tartalmas vacsit lesétáljuk, így elmentünk a városba kerülni egyet. Nem volt hiány karcolásokból sem, egyfolytában dőlt mindenkiből a hülyeség. Volt egy kellemes és nagyon emlékezetes élményünk a "Községi Fürdőnél" is ami azóta már lassan szállóige lett közöttünk (de Tibi apukája is az orrunk alá dörgölte miután megosztottunk vele a történetet). Visszatérbe Viktorékhoz még egy kis filmezéssel töltöttünk az időt majd gondolva a holnapi korán kelésre csak úgy döntöttünk h jobb lesz aludni. A reggeli kelés eléggé nehezemre esett. Most éreztem azt előszőr h agresszívan fogok közeledni Viktor iPhone-ja felé amikor volt képe hajnalok hajnalán kiverni minket az ágyból. Mire mindenki kikászálodott az ágyból és elfogyott a kávé is addigra a reggeli már a konyhapulton gőzőlgött. Betermültök szépen és összekapkodtuk a cuccunkat h elinduljiuk a strandra, Tiszaújvárosba.

Az úton volt egy két érdekes sikán és agresszív taxis de csak odaértünk. A parkolás szerencsére nem volt gond és még azt is megláttuk hol áll a híres Camelot Klub. Ezután Tibi Bá' tippjére hallgatva a termál bejárat felöl probálkoztunk bejutni a strandra mert ott nemvoltak annyian mint a többi bejáratnál (igaza volt de ígyis csak kb fél óra után jutottunk be). A strandon már ekkor elég sokan voltak. Elfoglaltuk helyünket és nekivágtunk a medencéknek. Elsőre elég hideg volt a víz, de aztán szoktuk a dolgot. Az ökörködés persze folyamatosan ment és mivel mostmár bikinis csajokban sem volt hiány így az ők alapos szemrevételezése is megtörtént. Voltunk csúzdázni is meg kiprobáltuk az élmény medencét meg persze a hullámmedencét is. Közben persze a csajokat is néztük folyamatosan (mint később megkaptuk Viktor öccsétől mi csak azért mentünk ki a strandra h csajokat nézzünk amivel abszolút lefedett mindent :D ). Voltak igen kiemelkedő hölgyemények a nap folyamán. Elöszőr egy pink bikinis szőke, aki a lépcsőn lefelé szépen minden szögből megigazította a mellét a bikiniben a Mi nagy örömünkre. Vele volt még egy hasonló erős 3 külsejű fekete is. Azt hittünk ők lesznek a nap női, egészen addig amíg egy fekete istennő meg nem jelent a medence partján. Igazából azt leszámítva h a cicijei nem voltak gyáriak szinte tökéletes volt. Ő kapta a "P" nevet mert a jobb cicijén a fürdőruciján egy P betű volt, a fenekén pedig egy "pussy baby" felirat virított. Aztán volt nekünk 2 takaros lila bikiniss hölgyünk is, Aero feliratos szőke, aztán még szemrevaló volt a türkiszkék bikinis szőke és a leopárdmintás fürdőruciban feszítő barna is. Ezek mellet persze rengeteg gyönyörő napozó vagy éppen tollasozó szépség volt a strandon, szóval összeségében voltak elegen, bár sztem számukat tekintve lehettek volna kicsit többet a 3sok.

Az első partyhordó után a 2. a strandon került felbontásra. Érdekes volt nézni ahogy mindenki minket bámult amikor többszöri alkalommal is nekiálltunk a hordóból sörözni, vicces volt h helyenként még ujjal is mutogattak ránk de hát kit érdekel :D.

csalóka de sör van a pohárban :P

Szóval ezekkel az élményekkel remekül eltelt ez a nap is. Mindenkinek sikerült kicsit leégni de semmi komolyabb. Igazából hamár leégés, Tibinek sikerült "flörtölgetni" egy kis fürtös csajszival. Hazaindulás elött arra bíztattuk h kérdezze meg a nevét. Láttuk rajta h fiatal, de kis aranyos volt gondoltuk miért ne. Utólag kiderült 13 éves volt a lelkem :D szóval süllyesztő.

Amikor elérkezettnek láttuk az indulást, gyorsba összepakoltunk majd elindultunk szépen hazafelé de elöszőr át kellet szállni Tibiék autójába. Viktor pedig Öccsével hazafelé vette az utat h majd később csatlakozink hozzánk. Így aztán elindultunk Nyíregyre, haza. Ekkor pedig még a nap nem ért egyáltalán véget. Az estére már megvolt tervezve a folytatás.

Tibiéknél egy kis kedélyes nyársalást dobtunk össze ahol Tibi Bá' látott el minket megfelelő mennyiségű zsíros kenyérrel. Haladosabb volt így mintha mindenki magának csinálta volna. Nagyon finom volt és az egész napi strandolás és ökörködés igényelte is a komolyabb mennyiségű táplálékot. A kaja közbe persze előkerült egy ki finom rövid ital is, meg persze a jóhangulat elengedhetetlen kelléke a sör is. Miután az éves része véget ért még a tűz mellet beszélgettünk egy keveset majd miután mindenki úgy látta h mai nap okozta fáradalmakat ki kellen pihenni, nyugóva tértünk. Zsolti és Viktor még HIMYM-et néztek, Mi Tibivel msn-ezés után aludtunk el.

Tehát ennyivel zártuk a strandos napot, egész nap folyamatos hangos röhögés, sör, bikinis lányok, eszméletlen hangulat. Nagyon jó nap volt. A postsorozat folytatásában pedig megtudhatjátok hogyan is teltek a következő napok

Business & Rushing

Nah hát a mai napomra igazából a spontán szó és rohanás illik a legjobban. Kezdődött ott a dolog ugye h a 7 végére mi terveztünk egy kis kanbulit a fiúkkal ami strandolást és egy kis sörivást foglal magában de persze semmi sem ilyen egyszerű. Ezt mi mind Viktorék szívélyes vendéglátásában és a Tiszaújvárosi strand keretében képzeltük el. Nah már most a sör felelős én voltam. Úgy beszéltük le a dolgot h meeting Sütikével és akkor majd Ő felhoz szombaton Debrecenbe, átveszem amit kell és majd aztán irány nyíregy. Ez annyiban módosult h másnak is szereztünk egy kis örömet a party hordós Heinekkennel és ezért Sütike még ma beugrott munkába menet felém és leadta a csomagot. Aztán délután jön a telo h akkor h állok mert Ő már Fegyverneken van és akkor mikor érek az elvileg holnapra megbeszélt helyre. Nah hát mondom hohó akkor itt mi vmit talán elszerveztünk kicsikét. Egy gyors körtelefon után arra döntöttem, h amilyen gyorsan csak lehet összepakolok és mégis csak megyek most fel debbe ha már ilyen kedvesen meginvitáltak. Ez meg is történt, soha ilyen gyorsan ilyen sok mindent még nem pakoltam össze és mire már eszméltem félúton voltam Sütikével Debreceb felé. Igazából az út alig tünt vminek én személy szerint jól éreztem magam út közben, mindig volt miről beszélgetni a sofőrrel :D :D. Ilyen jó dolgom is régen volt.

Nah aztán le lettem pakolva az albinál ott még néhány fontos dolgot felkaptam és aztán az utam a nagyállomás felé vettem. Kicsit nehézkes volt a közlekedés a 2 táskával aztán imádkoztam is nem keveset, de szerencsére imáim meghallgattattak. Lefelé menet összefutottam a szomszéddal, Mónival aki látva h elég nehézkesek a dolgaim feltett egy igen fontos kérdést, h mégis merre megyek. Hát mondom egyelőre csak a vasútállomásra. Nah neki sem kellet több jókedélyüen felajánlotta h elvisz mert úgyis arra van dolga. Mondanom sem kell nem is lehettem volna boldogabb mert ma már a 2. igen csinos hölgy ajánlotta fel h elvisz ide oda :D.

A vasúton - h továbbra is a szerencse csillagomnak mondjak köszönetet - összefutottam Szimivel aki hozzám hasonlóan ugyancsak Nyíregyháza felé tartott. Így odafelé is volt társaságom és segítségem is a súlyos táskák cipelésében. Aztán leszállva a vonatról Tibi összeszedett minket majd miután hazavittük a segítségemet, Szimit, hozzájuk vettük az irányt. Kis kocsikázás után elém tárult a látvány amit eddig csak képen láttam. Nagyon tetszik Tibiék háza, szép, ápolt meg minden :). Mondjuk mivel hozzá vagyok szokva az emeletes házhoz furi volt h ez "lapos" :D és nem magas :D. Egy gyors körbe vezetés után megismerkedtem a családdal és a háziállatokkal. A cica kicsit barátságtalan volt velem, de mint kiderült mindenkivel az, de én nem adom fel ilyen könnyen. A 3 kis beagle már sokkal nagyobb szeretettel fogadott. Ezután Tibi a létező legjobb kérdéseket tette fel nekem : " Egy sört ? " ezután pedig " Esetleg nem vagy éhes ? ". Hát igazából pont eltalálta mire vágytam. Az egész napi hirtelen jött rohanás elég sokat kivett belőlem és nem is ettem semmit sem. De a nagyon kedves vendéglátásnak köszönhetően ezen gyorsan segitettem.

A vacsi közben Tibi helyi barátai invitáltak meg minket a városba egy sörre amit mi persze nem utasíthattunk vissza. Bármennyire is komoly erőfeszítéseket tettünk h elérjük a buszt, kudarcot vallottunk így hát egy igen dekoratív szőke hölgy felvett stoppal és bevitt minket a városba. Nagyon kedves volt tőle :). Azután egy kis séta és már helyben is voltunk. Itt kedélyesen múlattuk az időt majd úgy döntöttünk h mivel Tibi szüleinek kellene értünk jönnie nem nagyon kellene h sokáig kimaradjunk, így hát olyan fél 11 körül haza is értünk.

Igazából a nap mérlege összeségében elég jó. Remek hangulatban telt a napom leszámítva a kelést, de azután folyamatosan javult. Összesen 400 ft-ba került az h Kisújszállásról eljussak Nyíregyházára ami azért sztem NEM ROSSZ tekintve h 130 km a távolság kb. Szóval abszolút elégedett vagyok és a java még csak ezután jön. Alig várom h az események egész lavinája induljon el :)

Kósza gondolatok

Nagyon nem jó ez így ahogy most van. Egyszerűen elképesztrő h ennyi utánna járás és telefonálgatás után sem tudtunk semmi melót keríteni. Kellet volna az a kis mani h azért nagyobb anyagi magabiztossággal lehessen nekivágni a GT-nek. Meg persze azis egy elég fontos szempont amit mindenkitől olvasok twitteren, hogy nem csak úgy a nagy semmittevés közepette dögleni otthon. Én is ezt csinálom sajnos, éppen a tegnapi napomat egy kis kosarazás feldobta de egyébként itt sem történik semmi és ez így nem jó. Voltak terveink a nyárra még mielött el nem kezdődött, de hát mint mindennek a megvalósításához, ehez egy kis anyagi alap kellet volna, csak hát ezzel jelen állapotban senki sem rendelkezik. Ez eredményezi azt h most mindenki otthon - szanaszét szórva az országban - unatkozik és éppen a saját családja és otthona nyügeit emésztgeti. Nem is nagyon tudnám h mit kezdjek most magammal ha nem lenne a Narancsvidék 4 évada leszedve. Ebből már az elsőt ki is pipáltam és nagyon tetszett. Most még nincs annyira ihletem h részeleten "papirra" vessem a véleményemet de hamarosan sort kerítek erre is egy igen terjedelmes post formájában. Sok dologra szeretnék kitérni és hasonlóan a Chuck kritikához itt is minden szempontból szeretném leírni a véleményem. Csak hát ez a semmittevés nem éppen serkentőleg hat az alkotómunkára. Idő az volna bőven csak ez a punnyadt és unott légkör nem éppen a legösztönzöbb és nem a legjobb táptalaja a kreatív és építő gondolatoknak.

A photoshopos munkáim is darabban hevernek a winyón. Ezek közül többről is tettem már említést de egyszerűen nem vesz rá a lélek h nekiálljak. Meglepő módon engem is mindig akkor kap el az alkotó szellem amikor nincs rá időm, amikor lenne akkor nem megy semmi. Így meg neki állni most olyan lenne az egész mint egy nagy f*sszal .... ( tudjátok tovább a "költő megmondta"). Tehát ez a dolog is szünetel egyelőre. Ezek után egyre jobban gondolkodom h nekem is el kellene vinni a szervízbe a notit mert azt a proci hűtöt csak ki kellene cserélni mert ha továbbra is ezen a hőfokon döcög a gép, az jelentősen rontani fogja az processzor élettartamát. Ezen felül ugye ha meg netán kijönne a füst a prociból akkor nem is lesz hajlandó müködni. Szóval az értékes proci müködtető füst maradjon csak benn.

Máskor rengeteg mondani valóm szokott lenni ez igazából most sincs másképp csak most éppen elég kevés partnert találok beszélgetésre. A jelen helyzetben a barátaim szinte teljes része a lakóhelyemtől jelentős távolságra tartózkodik mint már azt említettem, szal max msn-en lenne lehetőség kommunikálni, de most még ott sem találok olyan embereket akikkel egy egész délutánt esetleg vagy csak egy felet is el tudnék beszélgetni. Azt a pár napot kellene állandósítani amit debrecenben csináltunk a múlt héten, csak a csajokkal kiegészülve.

Ezen dolog kapcsán vetette fel Viktor h esetleg lemehetnénk hozzá és akkor csinálnánk ott vmit közösen, mondjuk egy strand vagy vmi. Ez már csak azért is lenne most nagyon jó, mert ott jóeséllyel láthatnánk elegendő mennyiségű bikinis lányokat,

itt már azért talán elfogadható az 1 négyzetméterre eső bikinis lányok száma de csak talán :)

ami azért egy ösztönző indoknak nem rossz. Ez sztem nagyon jó ötlet és teljes mértékben támogatom csak nem szeretnék senkinél sem láb alatt lenni. Most kísérleti stádiumban van a dolog utánna kérdezünk h mit hogyan lehet és akkor majd ha olyan megyünk ide vagy oda. Én is szivesen mondanám a többieknek h jöjjenek ide csak hát az most nem annyira megoldható bizonyos okokból. Az időpont most nem annyira alkalmas, a benfentesek tudják h miért és meg is értik remélem. Helyünk lenne, tehát itt is kivitelezhető lenne csakhát sajnos most mégsem.



Így hát egyelőre nem marad más mint h a bikinis csajokat és a tengerpartot csak a képenyőn keresztül élvezhetem a Narancsvidékben. Jó kis California-i tengerpart...
Vissza is térek a sorozat folytatásához csak gondoltam írok már ide is vmit, konkrét téma híjján csak néhány gondolatomat tudtam most megosztani veletek.

Szédelgős szombat & uncsi vasárnap

Többek között a sok össze-vissza alvásnak is köszönhetően sajnos picit összefolynak a napok ami sajnos megnehezíti egy picit a visszaemlékezést és a blogbejegyzés megírását. A szombat igazából 13 órakor kezdődött meg amikor felkeltünk a nagy hirtelen darálásnak indult O.C. után. Ekkor egy gyors kupaktanácsban megbeszéltük h mégis a lehető legkevesebb pénzből mi az a leglaktatobb kaja amit ki tudunk hozni. Viktorral egy nagy adag tükörtojás mellet döntöttünk. Amíg ők elintézték a vásárlást addig én egy kellemes zuhannyal folytattam a felébredést. A kaja közben futott be Réka is aki kérdezte h néztük e az időmérőt. Mondtam neki h hát az most nekem kicsit kimaradt. Erre fel kiderült h sajnálatos módon súlyos baleset történt és Felipe Massa igen komoly balesetet szenvedett. ( A helyzet komolysága miatt majd sztem erről is értekezek pár szóban. F1-ről úgy sem írtam még itt a blogon pedig szeretem azt is.)

A kaja befejezése és egy újabb epizódnyi O.C. után búcsút vettünk Viktortól és siettünk hozzánk h a beígért konferenciabeszélgetés megtörténhessen. Mégpedig azért volt erre szükség meg az én drága Eszteremnek szülinapja volt és mivel Londonban van jelenleg máshogy nem tudtuk kivitelezni a dolgot. Az este hátralévő részét ezután Rékával töltöttem, aki sajnos a rossz idő miatt nem tudott elmenni a Tankcsapda ( „Csankcsapda” by Zsolti ) koncertre a Campus fesztre. A reggel most sajnos megint csak korán keléssel indult, mint kiderült utólag sajnos feleslegesen. De hát legalább volt időm lecsekkolni azt amivel az elmúlt 2-3 nap alatt picit elmaradtam. Ezután egy kis Forma-1 majd elkezdtem már szedelőzködni és indulni haza. Munka ügyileg sajnos továbbra is gyérül állunk, de azért nem adjuk fel, elvileg tán lesz vmi hétfőn már. Addig is csak hazaugrok pár fontosabb cuccért. Elég fontos lenne, anyagi szempontból h egy olyan kellemes 10 napot legalább tudnánk dolgozni de úgy látom h igazából minden összefogott ellenünk és nekünk ez nem fog sikerülni.

Igyekszem még az este folyamán jelentkezni ugyanis még egy aprópórol mindenképp szót kellene h ejtsek

Hangover

Igazából megint egy kicsit megcsúsztam ezzel a postal is, mint ahogy az elő is fordult már egy párszor. Mindig megfogadom h nem ígérek semmit sem de aztán mégsem jön össze a dolog. Szóval ott maradtak abba az események h mindenki sikeresen hazaért és marhafáradtan ágyba került. Igazából számomra érthetetlen módon Zsolti is meg Tibi is elég korán keltek fel, ami nekem a tegnap este után finoman szólva sem esett jól. Próbáltam volna még visszaaludni, de már kimentem a szememből az álom így már nem ment. Az aktuális állapotunkat igazából legjobban sztem a cím jellemzi. Aki látott minket és a filmet is sztem az felfedezett pár párhuzamot. Nem volt annyira vészes egyébként a dolog sak külsőre tűnt úgy. A fejem fájt de nem a másnaposság miatt, hanem ez olyan másfajta fejfájás volt. Elég nehézzé tette ez még a szimpla létezést is. Mondjuk a viszonylag hűvös szoba és a ventilátor elég sokat javított , de még ígyis bőven az elfogadható szint alatt voltam. Azután ahogy telt az idő én még meg-meg szundítottam, amíg a többiek jártak keltek a lakásban. Lassacskán Zsolti mozis bandája is befutott, ezalatt értem Nórit és Gabit. Mindenki a másik szobába csoportosult mert azt hitték alszom, majd miután kiderült h mégsem és már msn-en is kerestek csak áthívtak már a többiekhez. Igazából csak szenvedés volt a dolog mert eddigre jelentkezett Tibin az h elég korán kelt és nem aludt eleget és punnyadtá vált. Lassacskán a mozis társaság elindult hódító utjára mi pedig Tibivel Viktor érkezését vártuk. Aki hasonlóan hozzánk kicsit belassultan és tompultan érkezett meg. Neki szerencséje volt és aludhatott délig.

Emellett még hatalmas meglepetésünkre, Viktor teljesen magától és saját pénztárcából meglepett minket egy kis ebéddel. Ez egy hatalmas gesztus, amit majd még egy jó darabig fogunk hallani :D, az ebéd pedig teljesen felsőkategóriás volt, 6 darab zsömle és 3 db kis májkrém. Ez volt a nagy hatalmas ebédünk, amit egy kis takarítás után fogyasztottunk el. Azután arra döntöttünk h menni kellene egy kis 7up-ot venni és azt lehetőleg úgy elfogyasztani h egy gyönyörű, hosszú combú szőkeség szolgálja fel nekünk. Ebből sajnos csak annyit sikerült megvalósítani h a 7up lett beszerezve. Ezt pedig 4en szépen, a főtéren ücsörögve be is kortyolgattuk. Előtte ejtettük meg a bevásárlást, amiből majd az esti vacsora készülni fog. Arra gondoltam h mi lenne, ha estére rántottát csinálnék a bandának, aztán vázoltam a szükségleteket és a költségeket és mindenki beleegyezett. Szóval a főtéren való szédelgés után és a jó 20 perces várakozás után a buszra vissza is jutottunk az albérletbe. Itt aztán elkezdődött számomra és Nóri számára – aki csatlakozott hozzám – a nagy vacsorakészítés . Gondoltuk csak jobban járunk ezzel a kis rántottával, mint bármi mással, ami ennyi pénzből kihozható lett volna 5 ember számára. Egyedül annyi akadályba ütköztünk h 2 adagban kellet elkészíteni a cuccot mert egyszerre nem fért bele a serpenyőbe. Ezután volt aki nyugovóra adta fejét és volt aki még egy kicsit böngészgetett illetve hasonló érdekességekkel tette érdekessé az estét.

A másnapi program megint csak viszonylag korán vette kezdetét azzal h ki kellet menni a mi drága Nórink elé az állomásra, mert Ő az egyetlen szabadnapját ránk áldozta. Sajnos Tibi Zsolti és Nóri idő előtt leléptek így csak 3an maradtunk. Mivel volt egy kis blogolni valóm is meg Réka is beugrott így aránylag hamar eltelt a késő délután. Ezután Viktoréknál belekezdtünk a Narancsvidék darálásába. (majd erről hamarosan értékelés is olvasható lesz, hiszen nemsoká végzek az első évaddal.) 8 részt sikerült a magunkévá tenni ezután tértünk nyugovóra negyed 5 tájékán.

We have to go back

Mielőtt vki még netán azt hinné h ezzel ugyancsak arra akarok referálni mint esetleg Viktor, nem. Ez most nem a Lostra utalt, hanem a mi kis társaságunkra. Igazából nem tudtam h mikor fogok bejönni debrecenbe mert ugy terveztem h csak akkor fogok ha majd lesz konkrét melo és tudunk dolgozni. Hamarabb nem akartam bejönni mert azzal csak a pénzünk megy el. De úgy döntöttünk h mivel Viktor szülinapját is meg kell ünnepelni továbbá munkát is kell egyre nagyobb erővel keresni, arra döntöttünk h mégis csak kedd estére - igaz csak korlátozott létszámban - de begyülünk. Én olyan 9 körülre értem be amior már Tibi nagyon várt a peronon :D innen egy kis blicceléssel jutottunk haza. Ezután már csak a többiek érkezését kellet kivárni. Mi addig Tibivel böngészgettünk kajáltunk és beszélgettünk h mi is történt.

A találkozót természetesen nem is lehetett volna máshogy elképzelni mint egy hideg sör társaságában ezért hát célbe vettünk az Objektum nevezetű vendéglátóipari létesítményt. Viktor pár hideg sör mellet elmesélt pár olyan történetet amit addig még nem hallottunk a londoni kintartózkodása kapcsán majd egy kis videó anyag elemzése következett, amit azonban már nem az Obiban ejtettünk meg hanem a jó régen látogatott otthonunkban, mégpedig a kolitéren. Itt meglepődve vettük tudomásul h éppen a nyári egyetem kapcsán egy kellemes hangulatú kis sátor van felállitva hátul. Itt hangulatos fény és house zene teszi megnyugtatóan harmonikussá a kényelmes kis fotelban való elnyujtozást. Annyira nem akartunk sokára hagyni most az estét mert ugye nem most akartunk minden puskaport ellőni, hanem hagyni akartunk későbbre is. Így aztán hazafelé vettük az irányt.

A másnapra terveztünk jópár dolgot amit szépen sorjában el is kedztünk végrehajtani. Az elsődolog az volt h Viktor szerkesztőségét át kellet költöztetni Tibi gépére mert az Ő gépe elég silány állapotban volt a zsanérok érdekes deformálodása miatt. Ezután az adatmásolás elhuzodása miatt úgy döntöttünk h amíg az befejeződik megtöltjük az addigra már eléggé üresen kongó bendőnket. Így hát felkapva a burges kinges kupont nekivágtunk a Fórumnak. Idáig amíg eljutottunk eléggé sok első osztályú természeti kincs látványában kincs látványában volt részünk. Ez volt a dolog egyik motivációs bázisa annak a we have to go back eredetű mondatnak amivel indítottam. Rengeteg jó csajt láttunk és a szokásos módon megnéztük őket és közben ökörködtünk annak rendje és módja szerint. Egészséges étvággyal megérkezve a BK-be nekiláttunk a kupon által megvásárolt menünek. Miután jóllakottan még egy kicsit sétálgattunk csak arra döntöttünk h haza kellene menni a gépért és még zárás elött leadni a szervízbe. Így hát busszal haza és gyorsba összekaptuk a cuccot és már indultunk is vissza.

Elöszőr egy ismerős haver kollegával nézettük meg a gépet egy notis boltban majd a szembe lévő Albacomp szervízbe mentünk át. Igazából viszonylag nyugodtan érrkeztünk az üzletbe miután elözőleg azt az infót kaptunk h a hiba benne van a garanciális javításban szóval nem lesz probléma. Ennek ellenére a szervízben elsőre pofátlanul azt vágták az arcunkba h ez már pedig nem javítható garancia keretében. Nah ezért is vol az amiért féltünk mert ezek az Albacompos srácok finoman szólva is köcsögök. Szóval csak nem hagytuk rá és végül nekünk lett igazunk, csak valszeg a kollega megprobált legombolni Rólunk egy kis mellékest. Kifele menet Zsoltit leszállítottuk a buszról :D mert miért ne, de aztán mivel nagy cuccal volt nem tartott velünk a melokeresésben és a fóromus Grid-ezésben azonnal, csak vmikor jóval később csapódott ujra hozzánk. Mivel Tibivel és Viktorral ellentétben még nem vagyok expert a Gridben ezért sajnos nem sikerült a legjobb köridőt produkálnom, de vigasztal az h még egy kis gyakorlással menni fog az hiszen most is csak 4 tizeddel maradtam le. Miután már a saturn is záráshoz készülödött és mi is esedékesnek láttuk a hazafelé indulást a készülödés megkezdése végett szerdtük a sátorfánkat és újfent irány a görgey. Itt elkezdtünk egy kicsit megpihenni a nap folyamán a nagy melegben való rohangálás miatt. Közben pedig előkerültek azok a üvegek is amik még tartalmaztak minden földi jót egy utólagos szülinapi bulihoz.

Miután ezek elfogytak és már az óra állását is kellöen megfelelőnek éreztük ahoz h elinduljunk összekaptuk magunkat és nekivágtunk a Campus Fesztivál által igen hangos debreceni éjszakának. Útunk - mint régi jó szokás - a Kikötő felé vezetett ahol az este előszobája ként egy kis ismerős társasággal sörözgettünk és mulattuk az időt a Tornádó beindulásáig. Amikor elérkezettnek láttuk az időt a szokásos kis séta az út túloldalára. Az este elején még az albiban beszélgetve, 5en fiúk, felmerült bennünk h azért ez így a lányok nélkül eléggé egysíkú este egy bizonyos szempontból. Voltak aggájaink afelöl h nem lesz elég nőnemű az este folyamán. Ez a félelmünk még a Tornádó ajtajában ismételten csak előjött, de aztán gyorsan elhesegettünk ezeket a csúny gondolatokat és belevetettük magunkat a táncoló tömegben. A fellelhető női egyedek száma és minősége igazából sztem mindenki várakozását felülmúlta. Ezek közül jó pár kiemelésre méltó, példának okáért a fekete kis egyberuhában mögöttünk táncoló szőkeség akit Barbi néven ismerhetünk, csakhát sajnos nem csak nekünk tünt fel h mennyire karcol a kicsike, szóval az átlag 5-6 pasi sztem még szolíd becslés is. Ezután volt egy kis csikos ruhás hölgyemén aki a teste után a tánctudásával is eltudott minket kápráztatni. Ennek tetejéba volt még 2 fehér szoknyás is akit már nem csak a tánctudásukat vetették be h a közönség örömére tegyenek hanem az alattuk lévő technika adta minden lehetőséget. Konkrétan csak azt nem láttuk a csajból ami nem volt a látóterünkben, márpedig olyan nemvolt :D. Természetesen voltak rajtuk kívűl még többen is akik megmozgatták a fantáziánkat de mindenkit csak nem lehet megemlíteni. Ezután h az este má szempontból is érdekes legyen, elöszőr Sanyikát sikerült elhagynunk. Nem volt igazából hajlandó válaszolni egyetlen telefonra sem. Úgy döntöttünk h mi Viktorral még maradunk arra az esetre ha esetleg visszajönne a Tornádóba. Tibi és Zsolti azonban egymás támogatását élvezve elindultak haza. Miután már eltelt egy kis idő és mi még mindig nyomtuk és nem feladva kerestük Sanyikát kapok egy telefont, h Tibi megvan-e még. Ez azért is volt érdekes mert ugye Tibi és Zsolti együtt indult haza nélkülem, ennek ellenére Zsoltiban az a tévképzet alakult ki amikor Tibit bealudva a buszmegben hagyta az egyetemnél h én is ott vagyok vele. Hát én gyorsba közöltem vele, h nagyon nem vagyok ott :D. Szóval Zsolti rohanva indult vissaz Tibihez. Mi meg csak fogtuk a fejünket Viktorral h ezek mekkora ökrök :D. Mi még mindig nem láttuk elérkezettnek azt a pillanatot h hazafelé induljunk és az ezután érkező jó zenék meg is erősítettek minket arról h ez jó döntés volt.

Amikor azonban már tényleg elfogyott a "kraft" csak menni kellet, nem volt mese. Közben már Sanyika is reagált az általa intézett 75843954 db nemfogadott hívásra. Mint kiderült - csak h megint egy finom lehelletnyi irónia kerüljön a történetbe - kiderült h Sanyika idő elött hazafelé vette az útját, csak sajnos erről minket elfelejtett informálni. Így hát várván az erősítést egy távolabbi padon vert sátort. Igazából h miért nem egy közelebbin az már rejtély. Hozzánk visszaérve 4:51 percet mutatott az óra amikor Viktortól és Sanyikától végleg búcsút vettem erre az estére és nyugovóra tértem.

Elég komoly kis esténk volt mit ne mondjak. Táncoltunk elég rendesen, sokat is meg jót is de erre már a banda minden tagjának szüksége volt. A hangulat a tetőfogon volt végig a nap folyamán is de az este még ezt is tudta überelni. Az h mi maradt belőlünk és hogyan alakult még a csütörtöki nap, az majd még este egy külön post formájában fog megjelenni. Mivel eddig elég szegényen írtam, most úgy gondolom nem fogom egyetlen postba belezsúfolni ezt a jó sok történést. Szóval este ujabb postal jövök és majd ezt is javítom mert már most arra sincs időm ugyanis éhes vagyok :D és megyek eszem vmit.

Szorgalmi időszakra jellemző mozgalmasság

Így egy kis teszt után úgy gondoltam akkor az elmúlt pár nap eseményeiről is összedobok már vmit mert még a végén azt hiszitek h nem történt velem semmi. Mivel Debrecenben voltam megint 3 napot így azért csak történt ez az. Vasárnap este egy kis kosarazás után vonatra pattanva érkeztem meg az albimba. Érdekes volt h míg itthon este egy lélek nincs az utcán addig 22 órakor debiben még eléggé életben vannak a népek. Egy kis elmélkedés a buszon majd az albiban unatkozás msn-ezés közben, majd pedig következett az alvás. Megint nem tudtam annyit aludni a hétfői indexleadás és rohangálás miatt amennyit terveztem és kellet volna.

A hétfő viszonylagos koránkeléssel úgy indult hogy miután összeszedtem magam szépen leadtam a saját indexemet a kémiában, majd a remek időre való tekintettel és hangulatom hiánya révén a 24es busz segítségét vettem igénybe h kijussak a közgázra. Itt mostmár lényegesen gördülékenyebben mentek a dolgok mint multkor, Nóri és Csuti indexe szépen leadásra került, már kezdtem boldog is lenni h végre ezektől is megszabadulok minden gond nélkül. Na itt kiabáltam el a dolgot magamban. Ugyanis a drágalátos kollega - akit én nem is ismerek, Nórira bizta az indexét Nóri pedig az Ővével együtt azt is rám - nem iratta be a gazdmat 2. jegyét így a csajszi közölte velem h így nem tudja átvenni az indexet, de ekkor meg ekkor be tudom iratni még a jegyet. Hát meg nagy bü.... . Szal nem. Szenvedtem eleget már vele. Jó, kis szusszanás után felhivtam Nórit h az övéké rendben szépen le van adva ezzel most akkor mégis mit csináljak. Arra jutottunk h kaptam egy számot amin a gyereket elérem és majd lesz ami lesz. Egy tömör és lényegretörö sms formájában közöltem vele h mi a szitu és h én innen nem fogok tovább szórakozni a dologgal, találjunk vmi megoldást. Mondta h egy ismerőse jön nemsoká a közgázra és majd neki adjam oda. Jó mondom ez nekem teljesen megfelel, mivel közben uton voltam visszafelé a békástóhoz, ide beszéltem meg a meetinget. Itt kb egy szolid 40 percnyi várakozás után megtörtént az átadás és végre megszabadultam ettől a kurva nyügtől. Ezután jött az sms h mivel is tartozik, hát mondom ha már ennyit szenvedtem vele akkor minimum 2-3 jó hideg Heinekken kelleni fog h egálban legyünk.

Miután megszabadultam mindentől és minden tehertől, Rékát is megtalálva a kémia elött, elindultunk hozzánk megint csak vmi kaja és időtöltés céljából. Sajnos csak fél 3ig marad mert utánna mennie kellet az ügyes bajos dolgokat intézni. Szóval egyedűl maradtam a nap hátra lévő részére, de Viktor Worms-ös bejegyzése teljesen felélesztette bennem a régi emlékeket. Így a nagy nosztalgia közepette gyorsan előástam vhonnan egy Armageddon kiadást. Azután az este hátra lévő része ezzel is telt el. Majd miután abbahagytam egy kis Rejtély került terítékre. Egy elég hosszú és megint csak járkálos nap után megérdemeltem hajtottam nyugovóra fejem.

Kedd reggel Tibi meglehetősen ügyesen és halkan érkezett meg az albiba csak apró mocorgásra lettem figyelmes, majd mivel már félig úgyis ébren voltam fel is kelltem. A mai napra is voltak terveink mivel el kellet intézni a GT befizetését. Miután Réka is megjött mert volt egy szabad napja és úgy döntöttünk azt együtt töltjük el. Mielött elmentünk volna ügyintézni még én és Tibi egy vérre menő Worms csatát lenyomtunk ami igazságos 2-2 vel végződött. Ezután irány a kémia h felvegyük a befizetésekhez szükséges kp-t. Itt elég nagy korlátokba ütköztünk amikor Tibi szegény elfelejtette a pin kódját a kártyájához és 2 probálkozás után sem akart beugrani. Így maradt az h megprobálta ügyintézőn keresztül. Ez már sikerrel járt mint ahogy a számlájának a lenullázása is ezen folyamat után. Átsétáltunk a HöK-höz a 8kilót ott fizettük be majd irány a posta h a 20 kilósat is befizessük csekken. Minden szép egyszerű és nyugodt lenne ha nem lenne mindig vmi ami bekavar, ez általában meglepő módon mindig Viktorhoz köthető :D :D ( ne vedd a szívedre :D ). Ugye mivel nincs itthon az ügyeket nem tudja elintézni így azt helyette Tibi teszi meg és most ebbe én is bekapcsolodtam. Ugye a csekken amit befizetsz meg kell adni a címedet, nah már most mi nem tudjuk fejből Viktor pontos lakcímét. Több féle módon probáltunk az információhoz hozzájutni de nem sikerült. Így hát megkérdeztük a nőt h elég-e a város magában amire azt kaptuk h elég, jó remek akkor úgy marad :D . Kifelé menet még beszéltük h azért Viktor is igen tehetséges ami a leleményes létfenntartást jelenti :D Tibi pénzéből fizeti be a GT-t az Én pénzemből repül haza :D . Nah jó persze ezek olyan dolgok amit abszolút semmit sem számítanak mielőtt vki félreértene, engem a pénz itt ezen szituációkban amikor egy baráton kell segíteni és tudok is akkor annyira nem érdekel h az hallatlan :D. Szóval ez amolyan vicces piszkálodás csak. Ezért is vetetttük fel Tibivel Viktornak h van egy közös jelöltünk arra h ki veszi majd nekünk a következő tanév alatt a sört :D. Miután elintéztük az ügyes bajos dolgokat egy kicsit hűsűltünk a szökőkútnál majd hazafelé h onnan elinduljunk kajálni. A mekiben a csodás kuponoknak köszönhetően telezabáltuk magunkat és egy belső segítségnek köszönhetően még kaptunk 2 teljes lappal :P :D. Aztán még átmentem a plázába h végre 8 hét után a garanciás cipőmről kapjak vmi hírt. Vissza nem küldték és mivel szabin volt az üzletvezető egy jó 10 percébe került mire előásta a emailt melyben benne volt a válasz, és az h igen tényleg nem én csesztem szét a csukámat hanem szar volt a varrás/ragasztás. Így hát ugyanannyiért választhattam egy másikat.

ezt a cipőmet cseréltem le

Egy ilyenre

Szóval miután ez megvolt átmentünk a Fórumba egy kicsit Grid-ezni meg maszíroztatni. Mivel Réka unatkozott, így Tibi Bogi elé indult, mi pedig vissza az albiba. Egy olyan másfél órára utánnunk megérkezett Tibi és Bogi is majd Zsolti is befutott. Vele még megejtettünk egy csokis "séket" a füredi úti mekiben. Oda vissza jót sétáltunk és láttunk ám lélegzetelállító dolgokat :D :D :D. Estére ugye felköszöntöttünk egy közös online skype konferencia besz. formájában Viktort .Innen is még1szer nagyon boldogszülinapot. Az ünneplés természetesen nem fog elmaradni, remélhetőleg 1 literes kiadásban a jó öreg sétáló jani is besétál majd hozzánk.
Ezután ugye már csak az alvás volt hátra amit még a szomszéd több elötti ramazuli kicsit megszakított.
A szerdai vagyis a mai napom a saját hülyeségem miatt nagyon fárasztóra sikeredett nem is részletezem mert tényleg hülyének néznétek érte:D de az is vagyok nah :D. Leírni már nem is akarom meg izgalom nem is volt benne :P :D. Fél 2 hazaértem és olyan sebességgel pusztítottam el az itthon frissen készített csirkeszárnyat h Anyu meg is kérdezte h fiam te azóta nem is ettél h elmentél itthonról ? :D . Majd ugye itt vagyok most (23:53) és írok, és nemsoká jön még egy kis meglepi is.
Szal ennyi történt így pár nap alatt, ha nem itthon vagyok akkor egészen zajlanak az események, mert nem haggyuk h ne úgy legyen :)

"Fergeteges" péntek

Hát a mai napom az vmi haláli szar volt. Gondoltam h nem lesz egy diadalmenet egyedül kimenni a közgázra és beiratni a jegyeket de a legrosszabb rémálmomban sem gondoltam volna h "ennyire fogom élvezni". Felkeltem reggel és kellemes kis zuhany után szépen összeszedtem magam és elindultam, az akkor még kellemes időben. A séta az kb addig tartott mint számoltam, most úgy gondoltam a franc nem fog fizetni a buszért, inkább sétálok, hát igaz így majdnem egy óra volt mire kiértem de nem érdekelt. 10 óra előtt 20 percel érkeztem meg az említett létesítménybe. A termet egyszerűen és könnyen meg is találtam, nem volt semmi gond a dolog ezen részével. Azzal viszont volt, h bár csak 10-től lett volna a jegybeíratás, már ekkor voltak vagy 60-an akik várakoztak. Nah akkor éreztem h ez nekem kurva élvezetes móka lesz kurva egyedül. Nem ismertem senkit mert ugye én nem járok a közgázra. Voltak elég jó 3sok , de most még ez sem tudta feldobni a kedvem mert azért csunyák is voltak eléggé bőven és azok még pofátlanul durakodtak is, akkor meg még az is h az utánnam egy órával érkező odaadja az indexét az előttem állonak és a gyerek 10 indexel megy be és egy hét mire végez, nah az már kurvára felbaszott. Természetesen mi is mindig ezt csináljuk mert a kémiaiban amikor a sajátunkat kell leadni mindig ismerünk vkit és mi is ezt szoktuk tenni ha nagy a sor, de itt egy lélek nem volt aki ismerős lehetett volna. Amikor nagy nehezen másfél óra után bejutottam h beírassam a jegyet Nórinak és Csutinak, a csaj még beszól nekem h azért ha másnak iratok be jegyet jó lenne ha megkérdeznem h hogyan sikerült nekik. Nem akartam már neki mondani neked meg vmi értelmesebb módon kellene ezt a kurvaj egybeiratást megoldanod. Lusta vagy több időt rászánni ezért egy órában baszol ki mindenkivel egyszerre. Szóval nem kis küzdelmek árán megszabadultam innnes és rohadt ideges is voltam. Főleg Tibire és Zsoltira, h faszán egyedül kellet itt várnom és csak néztem ki a fejemből... elég pipa voltam. Azt hittem ezek után h mostmár csak leadom az indexeket és véget is ér ez a szörnyű nap.

Sajnos sikeresen elfelejtettem h ez nem így müködik nálam. Köszönhetően a sok köcsögnek fenn, a TO bezárt, amikor odamegyek éppen jön ki a csaj h most megy el enni meg mittomé mert h menynit dolgozott, (gondolom egyébként) és már nem veszi át az indexet, jöjjek vissza fél 2 után. Én igazából akkorra már otthon akartam lenni de nem baj, mondom nem lehetne gyorsba megoldani, errefel nem Ő megy enni, hát akkor menjél de vmi cián tabletta legyen a menüben. Hát itt elpattant egy pár ér az agyamban. Vártam egy csomót és nem tudtam leadni az indexeket, a végére már a fejem is befájfult és kurva éhes is voltam. Mérgemben és magányomban elindultam szépen visszafelé és közben fullon üvöltött a fülemben egy bari mix. Ki gondolta volna h egy , a füledbe üvöltő "Lokkó , Lokkó " milyen megnyugtató tud lenni. Útközben visszafelé az 5 holdas pagonynál egy igen dekorativ kis csajszi árulgatott minden finomságot jól meg is néztem a kiszívemet (itt láttam először de a nap folyamán sajnos/szerencsére nem utoljára). A békástónál járva hívott Rékám h végzett sikeresen Végh Lacival és h nemsoká érkezik a Bodegához. Mondom akkor addig ledobom magam a Speedynél. Szerencsére belebotlottam Zsófiba és Katinkába akik legalább hoztak egy kis színt az addig annyira élvezetes délelőttömbe. Aztán Réka befutott és egy kis üldögélés után elmentünk hozzám enni vmit. A kaja után mindnekinek akadt még dolga, nekem vissza kellet menni a közgázra, neki pedig haza kellett sietnie. Nah aztán megint a kellemes kis séta ki a közgázra a baszott fejfájással, aztán h még poén legyen a dolog nem is voltak ott a TO-n szal nem is tudtam leadni az indexeket szal potyára jöttem ki. Nagyon örültem megint csak, ezek a kis apróságot úgy bearanyozták a napom (remélem mindenki érzi azt a töménytelen mennyiségű cinizmust ami ebből most árad). Ezután hazafelé még a telefonom is lemerült szal már a zene sem szólt, így kellet a hazaút nagy részét megtennem. Időm az nem volt sok, szal gyorsan összedobtam a cuccaimat és elindultam a buszhoz.

Nem voltam vmi jól, nagyon lüktetett a fejem, de amikor a 3. megállónál felszállt az a két csaj, egy pillanatra nem volt semmi bajom :D. Az a barna vmi eszméletlen jól nézett ki és a szőke barátnője is igen dekoratív volt. Szerencsére elég sokáig utaztak és ültek velem szembe így jól megnézhettem őket :D . Azt hittem innen már csak egy csöndes és unalmas utam lesz hazafelé de tévedtem. Elsőre egy kellemes meglepetésként Ágiba botlottam bele aki nagyon örült nekem és én is neki. Beszélgettünk egy kicsit amíg nem jött meg a vonat aztán jött a "könnyes búcsú". A vonatom meg mostmár a kellemetlen meglepetések. A vonaton egy fülkébe ült velem 2 nő. Az egyik egy öreg olyan jó 70 éves néni volt a másik meg a lánya. Mind a 2en eléggé vidékiek voltak, közvetlenek ugyanakkor elég furcsa hatásuk volt. Normális esetben nem hat meg a dolog, de amikor elkezdtek ott nekem ilyen meg olyan dolgokat mesélni, meg mondták h majd jó lenne leadni a csomagjukat amikor leszállnak mer ugye nembirják. Ez persze természetesen nem tétel ezzel nem is lett volna gond ha ezután nem kezdtek volna el kommunikálni velem. Abszolút nem voltam formában ehez probáltam csak illedelemesen minimál módon reagálni hátha megunják. Így is történt, aztán amíg nem kellet őket ledobni aludtam egy kicsit. Hazaérve tudatosult bennem h motorostalálkozó van a városban, aminek megint csak nem örülök mert így a holnapra tervezett strandolás offolva lesz és még a városban garázdálkodó sok részeg motorost is el kell majd viselni.

Nah így mindent egybevéve elég egy pocsék napon vagyok túl amit sztem a hangnemből érezni is lehet. Hazaérve egy kis örömöm még volt egy nagy tál milánói formájában. Legalább a kaja még mindig finom.

Elöszőr nem jó Debrecenben

Hát akkor kicsit távolról kezdjünk neki a mesélésnek. A tegnap délelötti eseményekről még adtam információt most akkor úgy vélem ami ezután történt azt nagy nyugodsággal megint csak elétek tárhatom. Az pizza amit említettem meg is érkezett és nagyon finom is volt azonban a post amit ígértem utánna azért maradt el mert úgy döntött a kis lakóegyesületünk h még egy filmbe belevágunk.

Ez pedig a Transformers első része. De nem ám akármilyen , hanem az 1080p-s változat :) 18 giga tömény látványorigia :). Nóri még nem látta a filmet mi már Zsoltival többször is szal azért csöndbe kellet maradni h a legjobb poénokat le ne löjjük. A film így ilyen minőségben sokkal nagyobb élvezetet nyújt mint egyébként. Annyi volt a gond, h az a sok szenvedés mire rá tudtuk venni Tibi szeretett kis drágaságát h lejátsza, nah az már egy külön story, de mint észrevettétek csak sikerült. Szóval a filmnek egyedül annyi vont le picit az élvezeti értékéből ( és ez sem a film hibája volt ) az pedig h elég halk volt. Nem sikerült semmilyen megoldással sem több hangerőt kicsikarni a vasból. A film alatt ugye megint csak voltak olyan jelenetek amikor mi fiúk elaléltan sóhajtoztunk Foxi láttán, megvolt ugye a pucsítós autószerelés, a lágy mellek finom ringadozása futás közben :D ahh ilyen minőségben kibaszott jó. Már csak egy 120 cm-es led tv kellet volna a teljes élvezethez. Miután véget ért a film már csak azt kellet kitalálnunk h mit csinálunk most. Nemsokkal ezután befutott egy elég rossz hír a Londoniaktól ami egyből egy közös videóbeszélgetést igényelt Skype-n. Miután a dolgok komoly és fontos részét nagyjából megbeszéltünk ökörködtünk még egy sort, h mégis mihez kellene kezdenünk h legyen munkánk. Viktor agyament ötleteinek egyike h palackozott fröccsöt kellene árulnunk vagy pedig a Sanyika által óvszernek titulált "hagyományos londoni brekfaszt"-ot kellene árusítani. :D Jobbnál jobb ötletek mint ne mondjak :D. Ezután jött az h kiugrottunk még Tibivel és Zsoltival két sörre az Objektumba mert milyen már az h egy meleg nyári estén az kimarad. A pangás elég nagy volt, de a hideg sör eszméletlen jól esett. Ezután még hazafelé egy kis virslit vettünk vacsira amit seperc alatt el is pusztítottunk otthon. Ezt egy kis South Park majd alvás követte.
Másnap kicsit nyügösen kelltem megint csak és még morcosabban vettem tudomásul h Tibi már cuccol és lassan indul hazafelé. Mondom ez azért nem lesz így jó mert arról volt szó h mihelyst pontosabb információkkal rendelkezünk arról h Nórinak mikor kell beiratni az utolsó jegyét az indexbe közösen nekivágunk a közgáznak mert ugye Tibi ott jobban otthon van mint Én. Őszintén szólva én kurvára nem vagyok otthon a közgázon, összesen eddig egyszer voltam ott akkor is csak Nórit kísértem. Szóval nem tudom mi holvan. Tibi ezt egy igen brilliáns "tervel" hidalta át.


Eme térképpel próbálta nekem, mint járatlan embernek megmutatni h merre is kell menni. Igazából annyira most nem értékelem ezt a humort mert miután Zsolti hazajött a sikeresen abszolvált VIR vizsgályáról közölte velem h Ő sem marad sokáig, nemsokára indulni fog haza. Nah itt picit kurvára kibaszottul mérges lettem. Utálok egyedül lenni, most meg direkt beszéltük h nekem ezt még el kell intézni pénteken erre itthagynak egyedül :S :( hát mit ne mondjak marha élvezetes egyedül ülni egy lakásban és dögleni a gép előtt. Elég mérges vagyok most ezért igazából de mind1. Zsolti érkezése elött még a mi kis 4. lakóközösségi tagunk is befutott. Nórinak sajnos nem sikerült a vizsgálya ezért hazaérve gyorsan neki is esett egy halom mosatlannak. Majd úgy döntöttünk h nézünk vmi filmet.

Ez a film pedig A csajok háborúja. Aranyos film sztem . Jókat lehet rajta kacagni, és néhol arcpirító dolgok is előkerülnek. Alapvetően ez egy csajos film sztem, de fogyasztható. Az alapstory lényegében az h két kislány egyszer egy csodaszép esküvőt lát egy New Yorki hotelben és elhatározzák h majd ott fogják ők is megtartani a sajátjukat ugyanugy júniusban. Minden apró kis részletet elterveznek és megálmodnak a maguk módján. Aztán eltelik 20 év és már mind a 2 hölgyemény elérkezik oda h mennyasszonnyá válik. Az elején semmi probléma nem fenyeget, mind a 2 hölgynek sikerül időpontot taláni, az egyik június elején a másik pedig a végén. Mindenki boldog és örül. Azonban nemsoká kiderül h a szerencsétlen titkárnő miatt elkeveredtek a dolgok és az előre megígért 2 időpont egyike alkalmatlanná vált. Így hát jön a konfliktus helyzet vkinek engednie kellene és feladni az életen át várva várt álomesküvőt a másikért. Azonban különböző furcsa események és kibontakozó ellentétek miatt senki sem enged így megindul a hábórú a 2 esküvő között. Mind a 2en ott raknak keresztbe a másiknak ahol csak tudnak (tipikus nők) így nem kis bonyodalmakat okozva az amugyis nyugalmas és idegkímélő esküvőszervezés közepette. A végén ugye kishíjján teljes a katasztrófa, de csak happy end lesz.
Miután teljesen egyedül maradtam és h vmivel mégis csak lekössem magam az ujonnan letöltött South Park részeket kezdtem el nézni de mint kiderült ezek nagyrészét is láttam már a magyar MTV-n szal annyira igazából ez sem kötött le. Miután se kézpénzem sem pedig kajám és innivalón nem volt úgy döntöttem elsőnek megcélzom a kémiai épületet majd azután pedig egy gyros tállal csillapítom addigra már igencsak elharapódzott éhségemet. Miközben a nagyon finom délutáni ebédemet fogyasztottam azt hallgattam ahogy a melettem lévő asztalnál 3, 60 év körüli néni 3 sör mellet ( !!?? ) milyen kedélyesen és vidáman elcseverészett különböző dolgokról. Néha még fel is kaptam a fejem h mikről nem beszélnek. Őszintén szólva nem volt egyedül - ennek ellenére sem - vmi nagy élmény a délutánom. A kellemes debreceni napsütésben egyedül sétáltam a gondolataimmal és bari mixeimmel.
Hazafelé sétálva gondoltam csak megörökítek már vmit h tudjam szinesíteni a postot képekkel is, most így visszanézve sztem elég jól sikerült az elképzelés, mert igen sok képpel tudtam tarkiíani és ezáltanúl vmien módon tagolni is a mondandómat. Most is éppen egyedül ülök a laptoppal az ölemben és írkálgatok itt nagy magányomban, jobb dolgom úgy sincs tehát csinálok Nektek olvasnivalót :). Lehet szét kellet volna szedni 2 külön postra ezt az egyet, de már így marad. Estére még vmi filmezést vagy sorozatozást beiktatok aztán a holnapi nap folyamán véghez viszem a rámbízott feladatokat majd hazafelé veszem útam. A közgázos kis kirándulásról és a napi járás-kelésről majd otthonról egy kis szösszenet formájában írni fogok ;)

Ujra Debrecenben

A tegnapi nap folyamán mivel muszály voltam még amiatt az átkozott adszerk miatt bejönni debibe vizsgázni megint csak vonatra kellet szállni h újra debrecen utcáit taposhassam. A buszon ülve ahogy néztem kifelé az utcára érdekes érzés fogott el. Mintha hazajöttem volna :D igazából ez így is van mert valamilyen szinten csak otthon vagyok már itt az elmúlt egy év után amit itt eltöltöttem. Jó volt újra látni a már megszokott, debreceni utcákat. Nah meg persze azt a rengeteg csinos lányt az utcán, nah hát velük nem lehet betelni :D Otthon valahogy nem nagyon fogad ilyen szép látvány az utcára kilépve. (ez talán magyarázható azzal, h ahol én lakom az egy tizedakkor város mint Debrecen) Nah aztán ugye megérkeztem az új és mostmár állandó albimba, a görgey útra. Mivel már Ferike majdnem teljesen kiköltözött így a cuccaim egy része már bekerült a szekrénybe vagy éppen a megfelelő helyére a konyhában és a fürdőben. Ezután kisvártata eszünkbe jutott, h kaptunk mi egy olyan értesítést h néhány ismerös egy kis szalonnasütést tervez estefelé. Egy rövid telefon beszélgetés után meg is lett beszélve, h mi is csatlakozunk hozzájuk, összeszedtünk pár dolgot és elindultunk a főépület és a Koli Market irányába. Ugy gondoltuk h a kis szalonnasütés közepette mégis csak kellene nekünk vmi alkohol származék, és arra gondoltunk, h pár üveg pezsgő elég is lesz. Azonban a sors és Pisti közbeszólt. A KoliMarketünk vmiért zárva volt így elmaradt a pezsgő. A főépület elött volt a gyülekező, itt mindenki nagyon örült a másiknak, teljesen elérzékenyülten borultunk egymás nyakába :D :D A mi Dórink nem is tudta szavakba önteni mennyire hiányoztunk neki ( remélem elolvasod Te is Dórikám :D ).

Kisvártatva befutott az utolsó ember is akire vártunk így elindulhattunk a célállomás felé. Útközben h azért csak ne maradjunk szomjan beugrottunk a Klinikáknál található non-stopba, ahol egy kellemes vicces történettel lettünk gazdagabbak :D. A csapatunk hölgy tagja ( a nevét a diszkréció miatt mégsem írnám le :P :D) fizetés közben sikeresen bebizonyította h minden lehetőségre felvan készülve és ha kell akkor megfelelő védelemmel van ellátva :D :D. Ezután mostmár tényleg a "táborhelyet" vettük célba. Miután a banda tapasztaltabb "ultimate survivor"-ön edződött része elment fát gyüjteni mi maradtunk az asztalnál és poénkodtunk meg iszogattunk. A tűzcsiholás után jöhetett a szalonna helyet kéznél lévő virsli sütés, Bé remek nyársat csinált az egyik galyból amivel aztán én is megsütögettem szépen a csomag virslimet. Tibi probált volna a mi kis kacér Dórinknak segíteni a botfaragásban de hát nem állt a legjobban a kezében a dolog amit Dóri egy kiábrándult pillantással nyugtázott. Mi persze csak röhögtünk Tibin Zsoltival. Minél jobban próbálta kihegyezni a nyársat annál rövidebb lett. Miután végeztünk a kajával és a Dórival való kacérkodással továbbá a pusziáradattal úgy döntöttünk ideje hazafelé venni az utunkat. Még hazafelé menet egy hideg Arany Ászokat elfogyasztottunk az Objektumban és közben kitárgyaltuk az élőben adott Jaco temetéséről alkotott véleményünket. Itthon még egy gyors zuhany után hajtottam nyugovóra a fejem.

A mai reggel kicsit kellemetlenül indult, nem aludtam vmi jól az este, igazából nem tudom miért. Így kicsit nyügösen szürcsölgettem el a reggeli kávém, és közben tudatósítottam magamban h még a 10től esedékes adszerket bírjam már ki vhogy. A vizsga letudva, felemás érzésekkel a végén, sztem nem lesz meg de már nem is érdekel, alig vártam h leadhassam a papírt és megszabaduljak a tehertől. Ezek után már csak az index leadása maradt hátra és akkor jóleszek.
A délután eddig azzal telt h egy elég közepes filmet megnéztünk aminek az alapötlete bíztatóan hangzott azonbam a megvalósítás nem a legjobbra sikerült. A film a Tintaszív címet viseli, igazából nem gondolom h megérné, h ennél többet írjak róla aki kiváncsi rá nézze meg de sztem csalódni fog. Mára még konkrét programunk nincs , de vmit kellene csinálni mert ez az itthon döglés nem állapot. Most jelenleg a pizzámra várok és mihelyst megérkezik feltöltődöm kicsit és sztem ezt egy újabb post formájában fogom levezetni.

Csütörtököt mondok...

Nah hát a tegnap esti/délutáni postban arról volt szó h majd este lesz egy kis Kikötő. Ez így is lett de mivel nem olyan egyszerűen és unalmasan telt az este mint mi azt gondoltuk ezért mindenféle képpen megérdemel a dolog egy postot. Úgy indult a dolog ugyebár h Zsoltival a nyakamba vettem Debrecent és nekivágtunk utunknak amely amely normál esetben a Nagyerdőn keresztül vezetett volna utunk céljához. Ámde útközben jön a telefon a volt főbérlőmtől, h az albiban ahonnan nem régen jöttem el, most már mint emlitette az uncsitesójai vannak és nem jó a net. Mivel én voltam a net felelős meg szinte mindenért a felelős az albiban felhívott és mondta h volna egy kis gikszer és meg kéne oldani. Hát mint ugye kicsit avatatlan lévén Ő is meg a uncsija is nem tudták gyorsan és érthetően és legfőképp szakszerüen kifejteni h mégis miben leledzik a probléma. Nah mondom egye bassza most egy netkapcsolat megjavitása nem telhet 10 percnél többe, mondom pont bent vagyok Debrecenbe, ha értem tudsz jönni akkor leugrunk és meglessük mi a pálya. Laci nagy hálálkodással közölte h 10 perc és jön is. Így is lett és már uton is voltunk a kis seatban a régi jó kis lakáson felé (igazából most h így eljöttem gondoltam bele h mennyire a szívemhez is nőtt az kis zug ott :) ). Betoppanva megint csak egy mély megdöbbenés fogadott úgy engem mint Zsoltit is. Ugye Zsolti járt nálam nem egyszer amikor még én laktam ott és akkor ahogy kinézett az nem volt egy tündérmese. De most , hát baszki öröm volt komolyan bemenni, szépen otthonosan ki volt dekorálva minden. Abszolút melegséget és otthonias hangulatot árasztott. Nah hát aztán akkor kicsit probálták még magyarázni h mi a gond, nah mondom oldjuk gyorsba essünk neki a vasnak. Igazából a gép elindításánál már vicces dolgok voltak mert az azt adta fel h az utolsó helyes rendszerkonfigot töltse be vagy normál modú indítás, szóval nem éppen egészségesen állt le a gép utoljára. Kis tanakodás meg a csajok aranyos és elég komoly piszkálása után rájöttünk h egyszerűen a rohadt tűzfal blokkolja a netet. Egy pipa ki és máris ment minden min' állat :D jó kis 20/10 es net, szerettem is nagyon, sok-sok le-és feltölött adatot köszönhetek neki. Ezután Laci hála képpen elvitt minket kocsival a Kikötőbe és meghivott engem is meg Zsoltit is egy sörre. Ezt a sört Zsoltival beszélgetve és nézelődve szépen megiszogattuk majd mivel az orrunk elött ment el az utsó villamos ezért egy kis kellemes séta vette kezdetét hazafelé a Doberdóra. Itthon most az átlag lakószám felett voltunk még mindig. Az alvást ugy tudtuk kivitelezni h Ferike Lacika és Zsolti az egyik szobába, míg Tibi Nóri meg én a másikban. Az utóbbi esetben annyi volt csak a gond, h egyetlen darab ágyon aludtunk 3an :D :D. Elég érdekes volt de megoldottuk, mindneki az élén aludt és ha vki fordult akkor szépen fordult vele szinkronba mindenki. Egészen türhető megoldásnak bizonyult ez. Azzal voltak már inkább gondjaim h reggel Tibi is meg Nóri is felkelltek már 6 óra körül és ez az 1 órai elalvás tekintetében elég korán volt. Mondjuk én még utánna egy olyan 2 orácskára visszaszenderedtem ekkor már egyedül birtokba véve az ágyat. A felkelést követően gyorsan összeszedtem kevés cuccomat és úgy döntöttem hazafelé veszem utam. Kibuszoztam a vasutvégre majd egy kis péksütemény társaságában megvártam a vonatomat. Hazaérkezvén kisúlra azt éreztem h melegebb van itthon mint Debibe pedig ott is kurva meleg volt. A hüvös szobában nem találván jobb elfoglaltságot megint csak Chuck-ot néztem. Aztán a kora délutáni órákban kaptam egy kurva rossz hírt ami miatt rohadtul elkeseredtem és szar kedvem lett. Ezen egy kisseb agyideggörcs és mérgelődés után túltettem magam. Ha máshogy nem telekajáltam magam és néztem tovább a sorozatot. Aztán nem olyan soká, olyan fél 6 körül talán kapom a telefont Bigutól h esetleg nem-e akarok kimenni a grundra kosarazni, mert csak 3an vannak és kéne egy negyedik. Az idegeskedés meg a mérgelődés miatt faszán befájdult a fejem és elég szar kedvem is volt, de mondom ennél rosszabb úgy sem lehet, szal gyerünk. Így aztán kosaraztunk a srácokkal kb 2 orát, az első orában volt csak konkrét játék amiben nagyon elfáradtam az elején eléggé fájt az oldalam, marha régen voltam kint utoljára, elszoktam megint. Utánna ilyen ökörködés és dobolás vette kezdetét, majd amikor már elkezdett sötétedni és csíptek a szunyogok elíndultunk hazafelé. Egy kiadós zuhany után pedig az éppen eddig olvasott blogbejegyzést írtam meg, ami most véget is ér. Hamarason ujra jövök.

A 2. vizsgaidősuck vége

Hát ugy néz h talán a mai nappal sikerült lezárnom erre a tanévre az egyetemi tanulmányaimat. Hiszem a mai napon volt az utolsó adatszerk vizsgám. Az első alkalomra még vagy másfél héttel ezelött igazából elég kevés tanulás után mentem el aminek meg is lett az eredménye, mégpedig az h nem lett eredménye. Mostanra már azért lényegesen jobban felékszültem és annak tekintetében h tanulás helyett mennyi Chuck-ot néztem, nagyon sok mindent meg is tanultam. A tegnapi nap például 7 részt néztem meg a 2. évadból közben pedig ugye gyürtem az adszerk diákat és azért sikerült haladnom is. A vizsgára beérkezve és kisvártatva nekilátva a dolgozatnak egy kicsit megnyugodtan mert ahogy hirtelen elsőre végig futottam a 7 db kérdésen 6-r nagyjából úgy éreztem teljesen tudok majd válaszolni. Ez nagyjából így is történt, szépen mindenre kifejtettem mindent amit megtanultam és éppen tudtam h oda kell. Nagyon remélem h a 6 kb 70-80%-osan megoldott kérdés a 7ből elég lesz egy nagyon gyönyörű 2es érdemjegyhez. De ez csak sajnos legkésőbb a holnapi nap folyamán derül majd ki.Szóval aránylag bizakodva jöttem ki a vizsgáról. Ezután Rékával az albiba vettünk az irányt, mostmár az uj otthonomba. Itt az ajton belépve a totális agyvérzés és a massziv artéria görcs kerülgetett amikor megláttam h mekkore geci baszott nagy kupi van. Ugyani a szomszéd srácok amig nem tudták hova pakolni a dolgaikat ide hánytak be mindent... Egy szabad négyzetcentiméternyi hely nem volt, ami azért elég zavaró volt. Aztán arra döntöttünk h mivel mindenki éhes menjünk toljunk le egy kis gyrost. Ezután egy kis koliteres kolimarketből származó sör társaságában a szökőkút mellet telepedtünk le és elveztünk a kellemes hideg szellő által az arcunkra fújt vizpárát. Ezután csak elindultunk hazafelé. A lépcsőház bejáratánál a még mindig eszméletlen gyönyörű Szilvivel futottunk össze aki sajnos nagyon sietett de ha az IBolyáva ment akkor még élvezhetjük a társaságát mert arra gondoltunk Zsoltival h este még eg Chuck után el kellene nézni meginni egy sört vmerre. Mivel ugye több okból is tetszik a gondolat abszolut nem tiltakoztam. Közben pedig már a Chuck is lejött mivel ugye nem ott vagyok hanem Tibi gépénél irok :D le kellet töltenem az aktuálisan következő részt. Mivel ez ugye mint írtam kész , most megyek és meg is lesem gyorsan, tegnap elég érdekesen lett vége és most kiváncsi vagyok a folytatásra. Szóval majd még a héten irok sztem...

Some Music

Igazából most nem nagyon vagyok olyan kedvemben h irogassak , nem mintha vona miről mivel az elmult pár napom csak a tanulásról szólt és arról h Chuckot néztem. Akit érdekelnek a részletek visszaolvashat twitteren. Elég rossz és mérges hangulatomban vagyok persze nem ok nélkül. Ha olvassa az aki miatt van ez remélem nem haragszik rám már megint, vagy ha igen akkor tegye. Mind1 nem akarok erről többet írni mert ez már nem ide tartozik.

Inkább megmutatom azt a két számot amik mostanában eléggé a fülembe másztak és aktuálisan eléggé elöl vannak a lejátszási listámon. Nem éppen rokon műfaj a két szám, remélem azért akad majd akinek vagy az egyik vagy a másik tetszeni, esetleg mind2 ... nah füleljetek :)

Költözés ki-be

Miután a csütörtöki nap folyamán Eszteremet és Kókuszkát is sikeresen kiköltöztettük a koliból rám várt az a feladat h a közel egy éve birtokolt albérletem visszaadjam a névszerinti gazdájának. Mivel sikerült elintézni azt h Ferike helyére beköltözzek Zsoltiékhoz, így egy nagyon régi tervünk valósult meg. Már régóta tervezgettük a 2 jómadárral h milyen lenne ha én is velöl laknék. Úgyis mindig együtt vagyunk , egy helyekre járunk , akkor már csak az hiányzik h azonos helyről és azonos helyre érkezzünk. Tervezgettük a dolgok és előre tudtuk h ha ez megvalósul akkor lesz csak igazán frankó minden. Időközben a lányok is arra jutottak h ha mindenki megint csak kap kolit és eltudják majd intézni akkor Ők is egy szobába fognak majd csoportosulni és akkor aztán minden nagyon nagyon remek lesz. Ezután majd annyi lesz csak a következő félévtől a dolgunk h szimplán az albérletesek meg a kolisok majd összejárnak :) Kevesebb felé kell majd menni. Még igaz vannak nem telejsen letisztázott dolgok mint pl Viktorral mi lesz, mert neki az albija már nem lesz elérhető a köv évben szal jelenkezett a koliba, nagy valószínűséggel fel is veszik majd. De ezek után is marad 1 kérdés, mégpedig majd ha a mi Drága Eszterünk visszatér hova fog majd csatlakozni mert sajnos nincsenek 4 ágyas szobák. Mi abszólut több féle módszert is találtunk volna hogyan oldjuk meg a dolgot de sajnos nem lehetne egyiket sem kivitelezni. De nem baj meg fogjuk oldani.

Szóval tehár akkor a cuccolásról néhány szót. Anyával egy fél délutánnyi pakolgatás után sikerült minden cuccomat hordozható állapotba tenni, még szerencse h volt mindennek elég táska meg szatyor. A fene nem gondolta volna h nekem ennyi kurva sok kacatom van. A mostmár sajnos csak volt főbérlőm Laci felajánlotta h kocsival átviszi a cuccaimat a másik albiba h azzal se nekünk kelljen gyalog cipekedni. Szerencsére a helynek és egy kis leleményességnek köszönhetően egy fordúlóból meg tudtuk oldani a dolgot. Zsolti még a koliban adott nekem kulcsot az albihoz h be tudjak majd hatolni amikor oda kerül a sor. A cuccokat a kocsiból felvinni már sajnos nem tudtok egy körben megoldani ahoz 2öt kellet fordulni és amilyen frankon megtaláltam elsőre a minden kulcsot olyan faszán nem találtam meg a 2. körben a lakásajtó kulcsát. A szomszéd éppen jött kifelé és már most belénk kötött h azért a folyosó ajtót jó lenne majd ha zárnám. Nem akartam már most összeveszni senkivel és mondani neki h de könyörgöm nem látja h mind3an tele vagyunk cuccal csak ledobunk mindent aztán már itt sem vagyunk a folyosó ajtó nem lesz nyitva 5 percnél tovább, és akkor is csak résnyire. Amikor már a nő jött kifelé Laci látta h belénk fog kötni ezért visszább is maradt h véletlenül se legyen félre értés. Ahogy azt Zsolti mondta tényleg baszott nagy kupi volt a lakásban, de nem tétel majd rendet vágunk. A cuccaim viszonyleg egyhelyre nem annyira utban lepakolásra kerültek, így indulhattunk vissza anyáért aki még - a cuccok elhozása után hely hijján és még egy kis takarítási célzattal - az albiban maradt h tip-top állapotban adhassuk át a kulcsokat. Ezután következett a búcsú itt is és a végső óraállások rögzitése. Ezután már csak annyi marad nekem és a szüleimnek h szépen kimenjünk az állomásra és kicsit fáradtan is, de mindent tervbe véve egy sikeres nap zárásaként hazafelé vegyük utunkat.

Hétvégi kikapcsolódás

Még sajnos nem teljesen tökéletes a kikapcsolodás élménye, mert még egy darab kurva vizsga helyet kapott a naptáramban következő hónap 1-jén. Azonban h erre azért fel tudjak rendesen készülni, beiktattam egy kis pihenő napo(kat)t hogy kicsit pihenjek. Ennek keretén belül mondom a már a notin porosodó filmek közül szedjünk elő párat és nézzük meg őket. Nem nagyon szeretek igazából egyedül filmezni de mivel nem nagyon tudtam magammal mit kezdeni kénytelen voltam. Meg így legalább nem nagyon zavartam azt aki éppen tanulni akart volna. Tehát nekiálltam megnézni h mit is találok a gépen, milyen filmekkel vagyok éppen ellátva. Az elsőnek megtekintett film a Benjamin Button különös élete volt. Nagyon sokat hallotta már róla és mindenki aki eddig nyilatkozott nekem róla abszólut azt mondta h érdemes megnézni mert nagyon jó film, egyedül azt hozták fel pici negatívumként h elég hosszu a maga majdnem 3 órás játékidejével. A film alapkoncepcióját már felvázolták nekem a film elött is, szóval kis ismerettel ültem neki. Ahogy elkezdődött egy pillanatra furcsán néztem h a látott képkockák alapján mintha ez nem is az lenne amire én számítottam volna. De picit elhamarkodva ítéltem. A történet - ami a cím is - egy öreg hölgy halálos ágyán indul elmesélésnek. A hölgy megkéri a lányát h olvasson fel neki a táskájában lévő könyvből mert szeretné még hallgatni a kellemes hangját a halálos ágyán. Így indul tehát a történet egy naplóból kerül felolvasásra. A story az első világhábórú végetérésének napján indul egy amerikai családnál New Orleans-ban. Éppen egy apa rohan hazafelé h a születő gyermekét láthassa. Sajnos nem éppen rózsás helyzet fogadja, ugyanis a felesége a kezei közt hal meg a szülés okozta szövödmények miatt, de halála elött megígérteti a férjével h vigyázzon a gyermekre. A férfi ezután meglátja a kisbabát és dühében és elkeseredettségében elrohan vele. Eldobja magától a kisgyereket és egy öregotthon lépcsőjén hagyja. Itt Queenie egy fekete hölgy talál rá aki az öregotthonban lakokat gondozza. Az ok amiért akkor az apja eldobta magától a fiút az az volt, h öregen ráncosan és alig élve született. Quennie is riadtan fogadja a kicsit de befogadja, mivel az orvos azt mondja h csak idő kérdése h meghalljon mivel rengeteg öregkori nyavaja gyötri. Így hát itt kap helyet magának és kezd el felnőni belülről, külsőleg pedig fiatalodni. Az emberek úgy kezelik mint egy öregembert közben Ő még csak gyerek. Ez időnként elég érdekes helyzeteket eredményez. Például amikor a hajókapitány elviszi őt egy lebujba és az első sexuális élményén átesik majd berúg az apjával és h feltegye az I-re a pontot hazaérve anyját egy kellemes róka családdal lepi meg. Ezután folyamatosan nyomom követjük ahogy külsőleg fiatalodik és belsőleg pedig felnő. Elég érdekes kettősség ez a filmben de sztem nagyon jól van ábrázolva ahogy a külsőleg öreg még a gyermeki vonásokkal küzd majd amikor eléri ugymond a normláis korát és kinézetét akkor már mint tapasztalt és edzett ember képétben látható. Sokat tanul az öreg otthon lakóitól , Chelsea hajó kapitányától és azoktól akikkel élete útján találkozik. Az elöbb említett hajóval sok helyen megfordul a világban majd végül a II. világhábórú egyik eseménye kapcsán keverednek egy tengeri ütköztbe ahol csak Benjamin és még néhanyan (talán 2en ) maradnak életben a legénységből. A sok érdekes elem mellet persze a románc, a szerelem is helyet kap a filmben. Benjain élete nagy szerelmét még a öregek otthonában ismeri meg kb 6-7 évesen. A kislány később világhírű balerina lesz, New York romlottsága meg is érinti és megváltoztatja. Aztán több bonyodalmas esemény kapcsán végül összejönnek és összeköltöznek. Egy napon pedig a gyermekáldás is megadatik nekik. Ekkor Benjamin 40-50 év körül járhat (sztem saccra, a történet vezetés alapján reaálisan) de külsőre egy ereje teljében lévő 25-30 éves. Daisy ekkor a 40es évei elején vagy a 30as évei végén járhat talán. Tehát amikor kiderül h gyerekük lesz sok kérdés felmerül. Benjamin fél attól h a baba is olyan lesz mint Ő volt. Azonban hiába félt, szerencsére egészséges és szép babájuk született. A baba első születésnapja után azonban Benjamin elhagyja családját mert Ő igazi apát szeretne a lányának nem pedig játszótársat, így még akkor haggya el lányát amig az nem emlékszik rá. Ahogy haladunk előre úgy válik világossá h a történet elején látható öreg hölgy az nem más mint Daisy, a lánya pedig nem más mint a kis 1 évesen magára maradt Caroline. Így tudja hát meg h valojában ki is az igazi apja. Ezután a napló tovább olvasása után megtudja h Benjamin úgy hallt meg h Daisy aki már ekkor elég idős volt beköltözött vele az öregotthonba és itt éltek amíg Benjamin teljesen kisbaba koráig vissza fiatalodott és meghallt. Sztem nagyon jó film, igaz picit az eleje lassan indul el de aztán teljesen leköt és érdekfeszítő.

Ezután a 2. film amit estébb néztem meg az az Angyalok és Démonok volt. Erről a filmről is olvastam ezt azt, többnyire az volt a benyomása mindenkinek h nem rossz film érdekes és leköti a nézőt meg kifejezetten érdekes ABBAN AZ ESETBEN ha nem olvastad könyvben. Nah hát aki ismer tudja h engem ez a veszély nem fenyegetett ugyanis nem vagyok egy nagy könyvolvasó. Szóval a story arról szól h éppen pápát kell választani az egyház élére és ekkor rabolja el egy ismeretlen a 4 legfontosabb pápa jelöltet. Azzal fenyegeti meg a Vatikánt h egy újonnan kifejlesztett vagyis inkább beszerzett anyagból, az anti anyagból készült bombával fogja a földdel az egyenlővé tenni a várost. Egy fenyegető levélben megírják a svájci gárdának h éjfélig óránként kivégeznek egyet a jelöltek közül és végül éjfélkor felrobbantják a bombát. A főszereplők, Tom Hanks egy professzor aki többször is összetűzésbe került már a Vatikánnal a könyvei miatt és az a tudós csaj akitől lényegében ellopták az anti-anyagot (az ő felfedezése). Szóval velük a csapat élén elkezdenek nyomozni a tettes után és probálják időben kideríteni a gyilkosságok helyszínét. Ez sajnos 3 esetben nem sikerül, csak a 4-nél. Közben a pápaválasztás miatti káosz is lassan de biztosan eluralkodik a Szent-Péter Tér környékén. Végül lassan kirajzolodni látszik h az egész egy cselszövés annak érdekében h az Evan McGregor által alakított szereplő megszerezze magának a pápai címet. Azonban amikor lelepleződik felgyújtja magát. Ez a film összeségében érdekes és egész jó a story itt ott sztem kicsit túl van játszva de nemvészes. A vége kifejezetten tetszik, abszólút nem úgy fejeződőtt be ahogy vártam.

A mai napra is jutott egy film. Ezt már elég régen szerettem volna megnézni is egyrészről, a másikról pedig illet is volna már régen megnéznem. De hát nah ami késik az nem siet. Így hát a mai délután folyamán érkezett el annak az ideje h megnézzem a Step Up-ot. Mindenki aki látta nagyon istenítette. A 2. részét már láttam így kicsit furcsa a dolog de igazából ezek után én is azt tudom mondani amit a többiek. Az első rész sokkal jobb mint a 2. .Ebben minden jobban el van sztem találva, a másikon sok helyen érződik h az a "jól sikerült akkor huzzunk le róla még 1 bőrt" dolog , így abban sztem duskálnak a mára már közhelyeknek számító hollywood-i történetépítő klisék. Tehát a story ott kezdődik h van egy fehér srác Tyler, aki szétver egy művésziskolában egy szindarabhoz fellállított diszletet és ezen rajta kapják. Így 200 óra közmunkára ítélik amit a suliban kell lehúznia. Itt takarítás közben betéved az egyik probaterembe ahol Nora és társai próbálnak. Elsőre megakad a szeme a lányon ahogy az lenni szokott. Később kiderül h Nora nagyon komolyan veszi a viszgatáncára való készülést, azomban egy baleset folytán a párja kificamitja a bokáját. Ekkor elindul a keresés egy ideigelenes táncpartnert után h legyen kivel gyakorolni amíg az alapértelmezett srác fel nem épül. Egy meghallgatás alkamával egy kilo pancser leszerepel amit Tyler takarítás közben végignéz, majd megkérdezi Norát h esetleg Ő nem lenne-e jó. Mind2en tudják h ekkor már Nora is látta Tyler-t táncolni és más lehetőség hiánya révén megbeszéli az igazgató nővel h engedélyezze a próbákat. Ezután elkezdődik a táncikálos rész, a 2 fiatal szépen összemelegszik és lángra lobban köztük aminek kell. A sztori ott hoz egy picit meglepő részt amikor a "rokkant" srác felépül és "játékra" jelentkezik. Ennek folytán ugye Tyler kiadak és otthagyja Norát és a probákat és nem válaszol semmilyen telefonra és egyébre. Végül azomban a végső előadásra csak betoppan az utsó pillanatban és egy fergetes előadást adnak elő amely meghozza Norának a várt szerődését. Ezeknek a tetejébe még Tyler-re is felfigyel a hölgy aki szerződtette Norát. A zenei világát tekintve abszólút az én világom, a tánc részei nagyon tetszenek. A főszereplő srác stílusa is bejön kivéve ezt a "leszarom az egészet" dolgot. A sztori is jó és nekem tetszik, a romantikus részek nem csöpögösek, inkább sztem életszerüek és jól eltaláltak, nem esnek túlzásokba. Szóval sztem ez is egy remek film.
Nah, tehát akkor ezeket tudtam a 7 végén megtekinteni. A köv hét elég hosszu lesz, tanulás , TF2 a moziban, albiból albiba vagy hazaköltözés búcsúbuli , és ezek után vizsga is majd vmikor ... érdekes és tartalmas másfél 7nek nézel elébe.