Állatok az állatkertben

A hétfői nap már kicsivel tovább lehetett aludni, igaz időnként Tibire és ahogy matat felpislantottam de majd csak később kelltem fel teljesen. Viktor volt az utolsó aki felkelt de azt is a mi közremüködésünkben. Egy video formában a kicsit nyűgösen ébredő barátunkat láthatjuk. (azonnal közzé teszem ha megkapom:D ) Az ötlet h a videó címe stílusosan Good Morning Viktor legyen tőlem származik. Ezután összedobtunk néhány szendvicset és nekivágtunk az állatkertnek. Igazából amikor elkezdtük a dolgot nem gondoltam volna h ekkora muri lesz mint ahogy az sikerült.

Belépve a pingvinekkel kezdtük a dolgot majd a jegesmacit csodálhattuk meg. Mivel éppen egy új rész épül az állatkert főbejáratához közel így kisebb fenn akadások vanna a körbejárásban. Így kicsit összevissza is de csak körbesétáltunk a parkban. Az állatok nagy része a melegre való tekintettel csekély aktivitást mutatott ami sajnos videó készítésére nem nagyon alkalmas. Fotózásra már annál inkább. Mint azt Viktor is megjegyezte a rendelkezésemre álló fényképező nem egy tükörreflexes gép és nem is a legjobb képeket csinálja, de mivel csak ez van ezzel kell gazdálkodni. Így én fotóztam ameddig az aksi engedte. A nagymacskák amik számomra nagyon érdekesek voltak sajnos a macskákra jellemző lustasággal csak feküdtek és nem tudtuk őket annyira megnézni mint szerettükl volna, pedig meg sem tudom számolni hány alkalommal hangzott el a "Mi fasznak loptad el bajnoknak cicáját" szállóige :D . A majmocskák viszont aranyosak és fürgék voltak. Ők több helyszínenen is megszínesítették a sétálgatást. Minden kommunkálási formát probáltunk alkalmazni az állatokkal szemben, ez főleg a “What’s up ’s up ’s up?” -ban merült ki ami megint csak a 4 nap legnagyobb szövegivé vállt.

Láttam olyan állatokat amiket eddig még nem, ilyen pl az afrikai elefánt is például, ami marha nagy :D Aztán láttunk cápát is, anakondát meg egyéb kigyókat, ami még különleges volt a fehér tigris. Volt részünk egy kellemes és mókás fóka etetésben is, láttunk medveharcot és egymással acsarkodó "kecskéket" is. Viszonlag sztem egész türhető szint idő alatt körbe is értünk, elég komolyan el is fáradtunk. Elég nagy területen kap helyet ez a park és egy félnapot nagyon remekül el lehet itt tölteni. Voltak azonban dolgok amik kimaradtak, mert sajnos a delfineket nem találtuk meg. Így aztán tök fáradtan Tibi anyukája jött értünk és vitt minekt haza.

Itthon mivel semmi dolgunk nem akadt úg döntöttünk "leköltözünk" a pincébe ami ilyen kis club szobának van kialakítva. Egy pingpong asztal, egy kényelmes kanapé, tekintélyes mennyiségű sör és még agancsos kólánk is volt. Nekikezdtünk a How I met your Mother-nek amiről majd még írok vmikor mert miután ledaráltuk az első évadot ez is a megnézős sorik közé lépett elő. A hangulat vmi eszméletlen király volt, tekintve persze mennyit ittunk ez nem is meglepő de akkor is remekül éreztük magunkat. Volt minden, sima pacsi, merevített pacsi lábbal pacsi és annyit karcolás h sztem egész nyáron nem volt ennyi (talán a multkóri debreceni látogatásnál még majdnem ennyi) karcolás mint most. A 4 nap közül - sztem és a többiek szerint is ez volt a legjobb este a 4 közül. Amikor elfogytak a részek következett egy kis rögtönzött pingpong bajnokság halk house zenével egybekötve. Itt aztán ment tovább a hangos röhögés és kezdetét vette az éneklés is. Miután eléggé fáradtnak éreztünk magunkat felmentünk h aludjunk de ezt sem kapkodtuk el, Tibi kontojára ökörködtünk nemgyengén, csak sajnos velünk ellentétben Ő nem találta olyan viccesnek. Itt egy ujabb aranyköpés született, amit már korábban is a konyhában egy beszélgetés alkalmával feldobtunk, ez pedig a “de csak akkor tűnik genyóságnak, ha ő nem röhög”!. Itt mi már fetrengtünk a végén mert annyi sok hülyeség összejött. Mire mindenki lecsitult már majdnem 3 órát mutatott az óra.

Másnap reggel végre sztem mindenkinek sikerült elegendőt aludnia, azzal h kb fél 1 körül kelltünk fel. Itt okozott egy kis kavarodást h a pénztárcám elbújt, de DRÁGA TIBOROM megtalálta. Ezután már csak az unalmas hazautazás maradt. Az állomáson még dekkoltunk egy órát Viktorral mire elváltunk. Rám egy finom 2 órás vonatozás várt, ami alkalmatt adott 2 narancsvidék rész megtekntésére. Így egészen rövidnek és élvezhetőnek tünt az út. Hazaérve pedig kaja híjján nekiálltam írni, és ezzel egyenesen visszacsöppentem abba, ami elöl elmenekültem erre a 4 napra.

Végszónak igazából annyi maradt talán h néha ahogy azt beszéltük is hiányoztak kicsit a csajok, de akkor persze teljesen más 4 nap lett volna. Így ez a 4 nap lányok nélkül eszméletlen felüdölés volt, de azért jövőre kell majd olyan amiben a csajok is részt vesznek mert azért nélkülök még sem élet az élet :) :). Remélhetőleg a következő nyár alkalmával mindenki hatványozottan jobb anyagi helyzete engedni is fogja majd azt h ezen álmok megvalósuljanak.

u.i. : mihelyst rendelkezésemre állnak a videók azonnal potólni fogom itt a hiányosságokat.