"Év végi" leltár

Nah most nagyon friss vagyok így hajnali 1:24 kor :D jót tett az a kis alvás :D. Úgy döntöttem itt a telomon a képeket szortírozva h az év folyamán fotózótt kocsikból egy kis gyors összeállításban megemlékeznék. Láttunk sokféle és igen gyönyörű autókat. Volt akire úgy kellet vadászni h le tudjuk fotózni. Volt aki meg csak úgy megjelent és kínálta magát. Nah de elég a szövegből volt eddig elég :D. Lássuk a kocsikat.

Hát most így ezeket találtam, volt még egy nagyon durca matt festésű Porsche is amit szerencsére több alkalommal is sikerült szemügyre venni. Egyszer pedig egy csodás alkalommal egy piroska (vagy talán narancs) társaságában parkoltak. Sajnos azt én élőben nem láttam :( De Viktor megörökítette a szifonnal. Szóval majd ha olvasod ezt , akkor majd ha tudok küld már el nekem azokat a képeket :D. Nah ennyit most a kocsikról és sztem mára blogolásról is. Holnap kezdődik A Rejtély nézése :P :D

Hát ilyen nincs...

... de meg kell h nyugtassak mindenkit hogy van. Az egy dolog h az embernek van egy autója amivel eljár ide-oda. Az már megint egy másik dolog h mien kocsija van lehet BMW Merci vagy egyéb méregdrága luxusgépe. Aki nem ilyen pénzes annak persze csak olcsóbbra futja. Még ezeken kivül pedig vannk az olyanok akiknek már semmi másra nem futja csak Suzukira. Nah most oké h vki odáig süllyed h suzuki-t vegyen (az újjak am már annyira nem gázak) de akkor még olyan elmerháborodott is mellé h a következő emberiség elleni büntettet is elköveti ? !

Ezek után komolyan nem tudom elképzelni mi lehetne még rosszabb :D . Az egy dolog h még ilyen szarra festi le a kocsit, de BÉLA ? ! (ne vedd magadra Béci ha olvasod :D ). Hogy lehet ilyet írni egy kocsi oldalára komolyan mondom. Elképesztő mikkel nem találkozik az ember.

"Fergeteges" péntek

Hát a mai napom az vmi haláli szar volt. Gondoltam h nem lesz egy diadalmenet egyedül kimenni a közgázra és beiratni a jegyeket de a legrosszabb rémálmomban sem gondoltam volna h "ennyire fogom élvezni". Felkeltem reggel és kellemes kis zuhany után szépen összeszedtem magam és elindultam, az akkor még kellemes időben. A séta az kb addig tartott mint számoltam, most úgy gondoltam a franc nem fog fizetni a buszért, inkább sétálok, hát igaz így majdnem egy óra volt mire kiértem de nem érdekelt. 10 óra előtt 20 percel érkeztem meg az említett létesítménybe. A termet egyszerűen és könnyen meg is találtam, nem volt semmi gond a dolog ezen részével. Azzal viszont volt, h bár csak 10-től lett volna a jegybeíratás, már ekkor voltak vagy 60-an akik várakoztak. Nah akkor éreztem h ez nekem kurva élvezetes móka lesz kurva egyedül. Nem ismertem senkit mert ugye én nem járok a közgázra. Voltak elég jó 3sok , de most még ez sem tudta feldobni a kedvem mert azért csunyák is voltak eléggé bőven és azok még pofátlanul durakodtak is, akkor meg még az is h az utánnam egy órával érkező odaadja az indexét az előttem állonak és a gyerek 10 indexel megy be és egy hét mire végez, nah az már kurvára felbaszott. Természetesen mi is mindig ezt csináljuk mert a kémiaiban amikor a sajátunkat kell leadni mindig ismerünk vkit és mi is ezt szoktuk tenni ha nagy a sor, de itt egy lélek nem volt aki ismerős lehetett volna. Amikor nagy nehezen másfél óra után bejutottam h beírassam a jegyet Nórinak és Csutinak, a csaj még beszól nekem h azért ha másnak iratok be jegyet jó lenne ha megkérdeznem h hogyan sikerült nekik. Nem akartam már neki mondani neked meg vmi értelmesebb módon kellene ezt a kurvaj egybeiratást megoldanod. Lusta vagy több időt rászánni ezért egy órában baszol ki mindenkivel egyszerre. Szóval nem kis küzdelmek árán megszabadultam innnes és rohadt ideges is voltam. Főleg Tibire és Zsoltira, h faszán egyedül kellet itt várnom és csak néztem ki a fejemből... elég pipa voltam. Azt hittem ezek után h mostmár csak leadom az indexeket és véget is ér ez a szörnyű nap.

Sajnos sikeresen elfelejtettem h ez nem így müködik nálam. Köszönhetően a sok köcsögnek fenn, a TO bezárt, amikor odamegyek éppen jön ki a csaj h most megy el enni meg mittomé mert h menynit dolgozott, (gondolom egyébként) és már nem veszi át az indexet, jöjjek vissza fél 2 után. Én igazából akkorra már otthon akartam lenni de nem baj, mondom nem lehetne gyorsba megoldani, errefel nem Ő megy enni, hát akkor menjél de vmi cián tabletta legyen a menüben. Hát itt elpattant egy pár ér az agyamban. Vártam egy csomót és nem tudtam leadni az indexeket, a végére már a fejem is befájfult és kurva éhes is voltam. Mérgemben és magányomban elindultam szépen visszafelé és közben fullon üvöltött a fülemben egy bari mix. Ki gondolta volna h egy , a füledbe üvöltő "Lokkó , Lokkó " milyen megnyugtató tud lenni. Útközben visszafelé az 5 holdas pagonynál egy igen dekorativ kis csajszi árulgatott minden finomságot jól meg is néztem a kiszívemet (itt láttam először de a nap folyamán sajnos/szerencsére nem utoljára). A békástónál járva hívott Rékám h végzett sikeresen Végh Lacival és h nemsoká érkezik a Bodegához. Mondom akkor addig ledobom magam a Speedynél. Szerencsére belebotlottam Zsófiba és Katinkába akik legalább hoztak egy kis színt az addig annyira élvezetes délelőttömbe. Aztán Réka befutott és egy kis üldögélés után elmentünk hozzám enni vmit. A kaja után mindnekinek akadt még dolga, nekem vissza kellet menni a közgázra, neki pedig haza kellett sietnie. Nah aztán megint a kellemes kis séta ki a közgázra a baszott fejfájással, aztán h még poén legyen a dolog nem is voltak ott a TO-n szal nem is tudtam leadni az indexeket szal potyára jöttem ki. Nagyon örültem megint csak, ezek a kis apróságot úgy bearanyozták a napom (remélem mindenki érzi azt a töménytelen mennyiségű cinizmust ami ebből most árad). Ezután hazafelé még a telefonom is lemerült szal már a zene sem szólt, így kellet a hazaút nagy részét megtennem. Időm az nem volt sok, szal gyorsan összedobtam a cuccaimat és elindultam a buszhoz.

Nem voltam vmi jól, nagyon lüktetett a fejem, de amikor a 3. megállónál felszállt az a két csaj, egy pillanatra nem volt semmi bajom :D. Az a barna vmi eszméletlen jól nézett ki és a szőke barátnője is igen dekoratív volt. Szerencsére elég sokáig utaztak és ültek velem szembe így jól megnézhettem őket :D . Azt hittem innen már csak egy csöndes és unalmas utam lesz hazafelé de tévedtem. Elsőre egy kellemes meglepetésként Ágiba botlottam bele aki nagyon örült nekem és én is neki. Beszélgettünk egy kicsit amíg nem jött meg a vonat aztán jött a "könnyes búcsú". A vonatom meg mostmár a kellemetlen meglepetések. A vonaton egy fülkébe ült velem 2 nő. Az egyik egy öreg olyan jó 70 éves néni volt a másik meg a lánya. Mind a 2en eléggé vidékiek voltak, közvetlenek ugyanakkor elég furcsa hatásuk volt. Normális esetben nem hat meg a dolog, de amikor elkezdtek ott nekem ilyen meg olyan dolgokat mesélni, meg mondták h majd jó lenne leadni a csomagjukat amikor leszállnak mer ugye nembirják. Ez persze természetesen nem tétel ezzel nem is lett volna gond ha ezután nem kezdtek volna el kommunikálni velem. Abszolút nem voltam formában ehez probáltam csak illedelemesen minimál módon reagálni hátha megunják. Így is történt, aztán amíg nem kellet őket ledobni aludtam egy kicsit. Hazaérve tudatosult bennem h motorostalálkozó van a városban, aminek megint csak nem örülök mert így a holnapra tervezett strandolás offolva lesz és még a városban garázdálkodó sok részeg motorost is el kell majd viselni.

Nah így mindent egybevéve elég egy pocsék napon vagyok túl amit sztem a hangnemből érezni is lehet. Hazaérve egy kis örömöm még volt egy nagy tál milánói formájában. Legalább a kaja még mindig finom.

Elöszőr nem jó Debrecenben

Hát akkor kicsit távolról kezdjünk neki a mesélésnek. A tegnap délelötti eseményekről még adtam információt most akkor úgy vélem ami ezután történt azt nagy nyugodsággal megint csak elétek tárhatom. Az pizza amit említettem meg is érkezett és nagyon finom is volt azonban a post amit ígértem utánna azért maradt el mert úgy döntött a kis lakóegyesületünk h még egy filmbe belevágunk.

Ez pedig a Transformers első része. De nem ám akármilyen , hanem az 1080p-s változat :) 18 giga tömény látványorigia :). Nóri még nem látta a filmet mi már Zsoltival többször is szal azért csöndbe kellet maradni h a legjobb poénokat le ne löjjük. A film így ilyen minőségben sokkal nagyobb élvezetet nyújt mint egyébként. Annyi volt a gond, h az a sok szenvedés mire rá tudtuk venni Tibi szeretett kis drágaságát h lejátsza, nah az már egy külön story, de mint észrevettétek csak sikerült. Szóval a filmnek egyedül annyi vont le picit az élvezeti értékéből ( és ez sem a film hibája volt ) az pedig h elég halk volt. Nem sikerült semmilyen megoldással sem több hangerőt kicsikarni a vasból. A film alatt ugye megint csak voltak olyan jelenetek amikor mi fiúk elaléltan sóhajtoztunk Foxi láttán, megvolt ugye a pucsítós autószerelés, a lágy mellek finom ringadozása futás közben :D ahh ilyen minőségben kibaszott jó. Már csak egy 120 cm-es led tv kellet volna a teljes élvezethez. Miután véget ért a film már csak azt kellet kitalálnunk h mit csinálunk most. Nemsokkal ezután befutott egy elég rossz hír a Londoniaktól ami egyből egy közös videóbeszélgetést igényelt Skype-n. Miután a dolgok komoly és fontos részét nagyjából megbeszéltünk ökörködtünk még egy sort, h mégis mihez kellene kezdenünk h legyen munkánk. Viktor agyament ötleteinek egyike h palackozott fröccsöt kellene árulnunk vagy pedig a Sanyika által óvszernek titulált "hagyományos londoni brekfaszt"-ot kellene árusítani. :D Jobbnál jobb ötletek mint ne mondjak :D. Ezután jött az h kiugrottunk még Tibivel és Zsoltival két sörre az Objektumba mert milyen már az h egy meleg nyári estén az kimarad. A pangás elég nagy volt, de a hideg sör eszméletlen jól esett. Ezután még hazafelé egy kis virslit vettünk vacsira amit seperc alatt el is pusztítottunk otthon. Ezt egy kis South Park majd alvás követte.
Másnap kicsit nyügösen kelltem megint csak és még morcosabban vettem tudomásul h Tibi már cuccol és lassan indul hazafelé. Mondom ez azért nem lesz így jó mert arról volt szó h mihelyst pontosabb információkkal rendelkezünk arról h Nórinak mikor kell beiratni az utolsó jegyét az indexbe közösen nekivágunk a közgáznak mert ugye Tibi ott jobban otthon van mint Én. Őszintén szólva én kurvára nem vagyok otthon a közgázon, összesen eddig egyszer voltam ott akkor is csak Nórit kísértem. Szóval nem tudom mi holvan. Tibi ezt egy igen brilliáns "tervel" hidalta át.


Eme térképpel próbálta nekem, mint járatlan embernek megmutatni h merre is kell menni. Igazából annyira most nem értékelem ezt a humort mert miután Zsolti hazajött a sikeresen abszolvált VIR vizsgályáról közölte velem h Ő sem marad sokáig, nemsokára indulni fog haza. Nah itt picit kurvára kibaszottul mérges lettem. Utálok egyedül lenni, most meg direkt beszéltük h nekem ezt még el kell intézni pénteken erre itthagynak egyedül :S :( hát mit ne mondjak marha élvezetes egyedül ülni egy lakásban és dögleni a gép előtt. Elég mérges vagyok most ezért igazából de mind1. Zsolti érkezése elött még a mi kis 4. lakóközösségi tagunk is befutott. Nórinak sajnos nem sikerült a vizsgálya ezért hazaérve gyorsan neki is esett egy halom mosatlannak. Majd úgy döntöttünk h nézünk vmi filmet.

Ez a film pedig A csajok háborúja. Aranyos film sztem . Jókat lehet rajta kacagni, és néhol arcpirító dolgok is előkerülnek. Alapvetően ez egy csajos film sztem, de fogyasztható. Az alapstory lényegében az h két kislány egyszer egy csodaszép esküvőt lát egy New Yorki hotelben és elhatározzák h majd ott fogják ők is megtartani a sajátjukat ugyanugy júniusban. Minden apró kis részletet elterveznek és megálmodnak a maguk módján. Aztán eltelik 20 év és már mind a 2 hölgyemény elérkezik oda h mennyasszonnyá válik. Az elején semmi probléma nem fenyeget, mind a 2 hölgynek sikerül időpontot taláni, az egyik június elején a másik pedig a végén. Mindenki boldog és örül. Azonban nemsoká kiderül h a szerencsétlen titkárnő miatt elkeveredtek a dolgok és az előre megígért 2 időpont egyike alkalmatlanná vált. Így hát jön a konfliktus helyzet vkinek engednie kellene és feladni az életen át várva várt álomesküvőt a másikért. Azonban különböző furcsa események és kibontakozó ellentétek miatt senki sem enged így megindul a hábórú a 2 esküvő között. Mind a 2en ott raknak keresztbe a másiknak ahol csak tudnak (tipikus nők) így nem kis bonyodalmakat okozva az amugyis nyugalmas és idegkímélő esküvőszervezés közepette. A végén ugye kishíjján teljes a katasztrófa, de csak happy end lesz.
Miután teljesen egyedül maradtam és h vmivel mégis csak lekössem magam az ujonnan letöltött South Park részeket kezdtem el nézni de mint kiderült ezek nagyrészét is láttam már a magyar MTV-n szal annyira igazából ez sem kötött le. Miután se kézpénzem sem pedig kajám és innivalón nem volt úgy döntöttem elsőnek megcélzom a kémiai épületet majd azután pedig egy gyros tállal csillapítom addigra már igencsak elharapódzott éhségemet. Miközben a nagyon finom délutáni ebédemet fogyasztottam azt hallgattam ahogy a melettem lévő asztalnál 3, 60 év körüli néni 3 sör mellet ( !!?? ) milyen kedélyesen és vidáman elcseverészett különböző dolgokról. Néha még fel is kaptam a fejem h mikről nem beszélnek. Őszintén szólva nem volt egyedül - ennek ellenére sem - vmi nagy élmény a délutánom. A kellemes debreceni napsütésben egyedül sétáltam a gondolataimmal és bari mixeimmel.
Hazafelé sétálva gondoltam csak megörökítek már vmit h tudjam szinesíteni a postot képekkel is, most így visszanézve sztem elég jól sikerült az elképzelés, mert igen sok képpel tudtam tarkiíani és ezáltanúl vmien módon tagolni is a mondandómat. Most is éppen egyedül ülök a laptoppal az ölemben és írkálgatok itt nagy magányomban, jobb dolgom úgy sincs tehát csinálok Nektek olvasnivalót :). Lehet szét kellet volna szedni 2 külön postra ezt az egyet, de már így marad. Estére még vmi filmezést vagy sorozatozást beiktatok aztán a holnapi nap folyamán véghez viszem a rámbízott feladatokat majd hazafelé veszem útam. A közgázos kis kirándulásról és a napi járás-kelésről majd otthonról egy kis szösszenet formájában írni fogok ;)

Pom-pom lány többféle kiadásban

Nah hát gondoltam mielött megosztom Veletek pár szóban h miújság is van itt velem Debrecenben, gondoltam a férfi olvasok kedvére teszek egy pár Hayden Panettiere képpel. Ma délelőtt nem nagyon volt sok elfoglaltságom ami sztem egy még egy jóideig így fog maradni így hát böngészgettem erre-arra. Így akadtam ezekre a képekre a HQP-n a mi kis elpusztíthatatlan pom-pom lányunkról. A képek 3 különböző eseményről vannak, mind a 3-ból 2 képet választottam, gondoltam egyrészt az a kis aranyos pofi megéri h közelről is megcsodáljuk de másrészt az egész alakos képek sem elhanyagolhatóak, szóval van olyan is. Egy ilyen egy olyan, fő a változatosság :).
Az első 2 képen New Yorkban promózzák a I Love You Beth Cooper címre hallgató filmet. Sztem a rúzs picit erős színű de a haja és a ruci bejön, bár picit talán elönytelenül büggyös hatást kelt az egész alakos képen.
A 2. két képen éppen az MTV stúdióba érkezik meg éppen itt már egyeneshajjal és sokkal szerényebb szinű sminkel. Az összhatás - egyetlen apróságpot leszímítva sztem nagyon jó, az pedig a fekete színű lábbeli. Az kicsit elrontja az amúg csodálatos összképet. Itt abszolút kimeríti a "Cute girl" kategória minden elvárását számomra.
A 3. két képen egy igen sokat sejtetető de ugyanakkor mégis csak sokat takaró fekete kis ruciban érkezik meg a David Lettermen show felvételére. Elég komoly kis ruha, és abszolút bejön, bár felvet bizonyos kérdéseket mégpedig h mi van alatta :D mert bizonyos képeken úgy látszik h semmi, és ezt szószerint értem.... :D

A Rejtély

Miután ugye nem olyan régen adtam híről h az aktuálisan nézett sorozat azaz a Chuck végére értem, így most új néznivaló után kellet néznem. Ez nem volt olyan nehéz hiszen mint tudjuk Viktor nagy sorozatrajongó. Ha vmi jó kis sorozatot akarok nézni amit még nem láttam biztos h Ő lesz az első ember akik megkérdezek h ajánljon vmit nekem. Most egy régebbi jelenleg éppen folytatásra váró sorozatba akarok belekezdeni, ez pedig nem mást mint A Rejtély.

Nem sokat tudok igazából a sorozatról, csak már rajtam kivűl Zsolti is elkezdte nézni és Ő is azt mondja h nagyon jó. Igazából annyit tudok h kicsit ilyen X-akták jellegű dologról van szó. Hogy azért teljesen ne a vaksötétben tapogatózva irjak postot erről azért cak utánna olvastam h mégis körvonalaiban miről szólhat a dolog, és azt találtam h adott a főszereplő Olivia Dunham FBI ügynök és neki van civil segítő társa, egy elmegyógyintézetből szabadult tudós és a fia. Ők hárman rejtélyes esetek felderítésében vesznek részt. Olyan ügyekében amelyekre sokszor a mai tudomány nem képes választ adni. Elsőre sokaknak úgy tűnik a dolog h ezek az esetek egymástól különálló, független események de lassan fényderül arra h ezek egy kisérletsorozat részei amelyek elég magaskörökbe vezetnek vissza. Több kormányügynökség és magáncég is érintett és tud ezen dolgok létezésről amik tovább bonyolítják az eseményeket.

Nagyvonalakban ennyit derítettem ki, többet nem is akarok mert utálom előre elolvasni h mit fogok látni, gyűlőlöm a spoilereket. De ez nekem elég volt h felkeltse az érdeklődésemet, arról már nem is beszélve h egy bűvös sor szerepel ami igen csak jó garancia a minőségre. Ez pedig nem más mint a jó öreg J. J. Abrams neve. Jó néhány héttel ezelött nem is nagyon tudtam h kiről is van szó, csak annyit h a Lostban vállat magára "egy kis" alkotómunkát. Ezután azonban volt szerencsém megnézni a Star Trek-et a moziban amiről hát a "tátott szájjal lestem ki a fejemből" mondat foglalja össze és fejezi ki az ott átélt élményeket. Amikor a film végén felálltam a székemből és megláttam J. J. nevét nagyban megértettem miről beszélt eddig Viktor :D. Szóval abszolút jók az előhangok.

Nah tehát íme egy kép a szereplőgárdáról, ezzel kb sztem ennyi is így előzetesnek. Amint végigérek ezen is hasonlóan alapos értékelést olvashattok mint Chuck barátunk esetén. Addig is kitartás :) hamarosan újrajelentkezem.

Ujra Debrecenben

A tegnapi nap folyamán mivel muszály voltam még amiatt az átkozott adszerk miatt bejönni debibe vizsgázni megint csak vonatra kellet szállni h újra debrecen utcáit taposhassam. A buszon ülve ahogy néztem kifelé az utcára érdekes érzés fogott el. Mintha hazajöttem volna :D igazából ez így is van mert valamilyen szinten csak otthon vagyok már itt az elmúlt egy év után amit itt eltöltöttem. Jó volt újra látni a már megszokott, debreceni utcákat. Nah meg persze azt a rengeteg csinos lányt az utcán, nah hát velük nem lehet betelni :D Otthon valahogy nem nagyon fogad ilyen szép látvány az utcára kilépve. (ez talán magyarázható azzal, h ahol én lakom az egy tizedakkor város mint Debrecen) Nah aztán ugye megérkeztem az új és mostmár állandó albimba, a görgey útra. Mivel már Ferike majdnem teljesen kiköltözött így a cuccaim egy része már bekerült a szekrénybe vagy éppen a megfelelő helyére a konyhában és a fürdőben. Ezután kisvártata eszünkbe jutott, h kaptunk mi egy olyan értesítést h néhány ismerös egy kis szalonnasütést tervez estefelé. Egy rövid telefon beszélgetés után meg is lett beszélve, h mi is csatlakozunk hozzájuk, összeszedtünk pár dolgot és elindultunk a főépület és a Koli Market irányába. Ugy gondoltuk h a kis szalonnasütés közepette mégis csak kellene nekünk vmi alkohol származék, és arra gondoltunk, h pár üveg pezsgő elég is lesz. Azonban a sors és Pisti közbeszólt. A KoliMarketünk vmiért zárva volt így elmaradt a pezsgő. A főépület elött volt a gyülekező, itt mindenki nagyon örült a másiknak, teljesen elérzékenyülten borultunk egymás nyakába :D :D A mi Dórink nem is tudta szavakba önteni mennyire hiányoztunk neki ( remélem elolvasod Te is Dórikám :D ).

Kisvártatva befutott az utolsó ember is akire vártunk így elindulhattunk a célállomás felé. Útközben h azért csak ne maradjunk szomjan beugrottunk a Klinikáknál található non-stopba, ahol egy kellemes vicces történettel lettünk gazdagabbak :D. A csapatunk hölgy tagja ( a nevét a diszkréció miatt mégsem írnám le :P :D) fizetés közben sikeresen bebizonyította h minden lehetőségre felvan készülve és ha kell akkor megfelelő védelemmel van ellátva :D :D. Ezután mostmár tényleg a "táborhelyet" vettük célba. Miután a banda tapasztaltabb "ultimate survivor"-ön edződött része elment fát gyüjteni mi maradtunk az asztalnál és poénkodtunk meg iszogattunk. A tűzcsiholás után jöhetett a szalonna helyet kéznél lévő virsli sütés, Bé remek nyársat csinált az egyik galyból amivel aztán én is megsütögettem szépen a csomag virslimet. Tibi probált volna a mi kis kacér Dórinknak segíteni a botfaragásban de hát nem állt a legjobban a kezében a dolog amit Dóri egy kiábrándult pillantással nyugtázott. Mi persze csak röhögtünk Tibin Zsoltival. Minél jobban próbálta kihegyezni a nyársat annál rövidebb lett. Miután végeztünk a kajával és a Dórival való kacérkodással továbbá a pusziáradattal úgy döntöttünk ideje hazafelé venni az utunkat. Még hazafelé menet egy hideg Arany Ászokat elfogyasztottunk az Objektumban és közben kitárgyaltuk az élőben adott Jaco temetéséről alkotott véleményünket. Itthon még egy gyors zuhany után hajtottam nyugovóra a fejem.

A mai reggel kicsit kellemetlenül indult, nem aludtam vmi jól az este, igazából nem tudom miért. Így kicsit nyügösen szürcsölgettem el a reggeli kávém, és közben tudatósítottam magamban h még a 10től esedékes adszerket bírjam már ki vhogy. A vizsga letudva, felemás érzésekkel a végén, sztem nem lesz meg de már nem is érdekel, alig vártam h leadhassam a papírt és megszabaduljak a tehertől. Ezek után már csak az index leadása maradt hátra és akkor jóleszek.
A délután eddig azzal telt h egy elég közepes filmet megnéztünk aminek az alapötlete bíztatóan hangzott azonbam a megvalósítás nem a legjobbra sikerült. A film a Tintaszív címet viseli, igazából nem gondolom h megérné, h ennél többet írjak róla aki kiváncsi rá nézze meg de sztem csalódni fog. Mára még konkrét programunk nincs , de vmit kellene csinálni mert ez az itthon döglés nem állapot. Most jelenleg a pizzámra várok és mihelyst megérkezik feltöltődöm kicsit és sztem ezt egy újabb post formájában fogom levezetni.

100 :)

Hát eljutottunk idáig is. Ujabb kis mérföldkő a blog történetében. Ezzel hivatalosan is bejegyeztem a 100. postomat. Annak idején amikor elkezdtem nem is gondoltam volna h egyszer majd eljutok idáig és ilyen sikerek mellet. Mostanra már aránylag kialakult és stabil olvasó közönségem van akik állandóan és hűségesen nyomom követik az itt zajló eseményeket. Egyre többen olvassák szerény írásaimat, szóval a napi látógatószám igaz h lassan - de biztosan - szépen növekszik. A mai nap folyamán olvastam h Viktor blogja ma ünnepli első szülinapját amit most a sok londoni tehendő miatt kicsit el is felejtett.

A nagyon előre mutató elképzelés, odáig el is kellene majd jutni :)

Hát én sajnos az első szülinaptól még odébb vagyok, a legközelebbi az a féléves fennállás ami majd pénteken lesz esedékes. Egészen büszke vagyok a kis blogra, fél év alatt kicsivel több mint 4000 látogató és 100 post. Az eddigiekre az volt jellemző h ahogy azt Ti is láthatjátok úgy nagyjából egy hónap alatt olyan 15 post szokott összejönni (+/- 4-5) egyedül a március volt ilyen tekintetből szegényes, ott csak szerény 3 postot sikerült ez egész hónap alatt összehozni. Az egy elég mozgalmas időszak volt amikor igazából semmire sem volt időm, aztán ez a blogon is meglátszódott. De azóta azért probálok minél többet és rendszeresen írni h ne lankadjon az érdeklődés errefelé. Ami még ilyen szempontból kirí a többi közül az a január amelyben 29 postot sikerült összeheggesztenem. Ez akkor annak is volt betudható h új dologba belevágva hirtelen a nagy lendület elkapott és ez sok sok írásban nyilvánult meg, továbbá akkor még lényegesen nagyobb rendszereséggel és részleteséggel érkeztek az NBA-s "tudosítások" amikre azóta már többször is kiderült h kevés az érdelődő olvasó.
A tartalmat tekinte többnyire az élménybeszámolók/heti összefoglalók miatti erős napló jelleg továbbra sem fog változni, az irányelvek úgy nagyjából azok maradnak amik eddig is megvoltak. Nem tervezek most drasztikus irányváltást a blog életében, esetleg a külsőben fog majd ujabb változás beállni hamarosan, de ezt már nemrégen jeleztem is. Mivel a nyár miatt igen csak visszaesett az amugy pezsgő szociális élet így az élménybeszámolok mint a blog gerince eléggé limitált számban fognak majd megjelenni, ugyanis ha nem nagyon történik velünk semmi akkor arról nem tudok írni, az unalmas szürke hétköznapokra meg senki sem kiváncsi. De nem kell megijedni nem fogtok olvasni való nélkül maradni. A postok számát illetöen nem lesz változás, sőt igyekszem minél többet írni majd, azonban néhol majd kisebb terjedelemben. Néhány postom máshol 2 bejegyzés hosszával vetekszik :D de ezt nem tartom annyira nagy problémának. A nagytöbbség azért még ígyis elolvassa :).

Az óra most 0:52 percet mutat, gondolkodtam rajta h mégis mit tudnék ebbe a postba írni de olyan sok minden és korszakalkotó ötletem nem volt :). Néhány számadat, tartalmi értékelés és előremutatás, talán ennyi elég is :) . Akkor most képzeletben mindenki koccinthat egyet a 100. post örömére :) Meg sem állunk 200.-ig :)

"Dö" szerkesztőség "ínszájd"

Nah most ugy gondoltam h megmutatom már mien is nállam a szerkesztőség. Ugye a társaság akikkel lenin szoktam azok tudják h pl a Viktornak aki még a másik főblogger, h neki is megvolt a maga nevezetes és egyetlen kanapéja ahol sok post megszületett. Más, általam olvasott blog esetében is bemutatásra került már milyen is a kulisszák mögött. Engem speciel érdekelt h például Thozoo tanár úr esetében is hogyan zajlik ez, meg milyen környezetben kerültnek megírásra postok. Legutoljára április végén esett szó arról hogyan is szépült meg a szerkesztősége.

Szóval arra gondoltam akkor én is megmutatom már a rejtett kis zugomat amit ilyen tekintetben szerkesztőségnek lehet nevezni (kicsit (eléggé) nagyszabású jelző ez egy olyan szerény probálkozáshoz mint ez kis blog). Többnyire a postjaim nagy része itthon került megírásra. Íme mint a képen is látható ez az Én szobám vagyis az a része a gép van.

Alkalom és idő adtán debrencenben a régi albérletemben is írtam egy két postot de nem volt jellemző többnyire idő hiányában. Jobban szerettem itthon szépen fenn a szobámban, csöndben és nyugalombam kidolgozni amit szeretnék (sajnos a hibajavításra még mindig több erőt kellene fordítanom). Valahogy itt ebben a kényelmes bőrfotelban ülve és a laptopon pötyögve elég gyorsan el szokott repülni az idő azzal amig összedobok egy postot. Mennyiségtől függően változó hogy mennyi ideig tart a dolog. Volt már rá példa h 1400 vagy annál több szavas postot is írtam, meg úgy átlalában is jellemző h sokat írok egy-gye postba, így azt kell h mondjam nagy átlagban a megírás és a szerkesztés összesn kb egy órát, másfelet szokott felemészteni. Ebben persze még nincs benne az az idő amit a visszaolvasásra és a hibák javítására szoktam szánni (ez általában elenyésző szokott lenni).


"Munka" közben a következő kép fogad, a számomra már jól megszokott Blogger felhasználói felület és az kis laptopom. Sosem gondoltam volna h ennyire fogom majd szeretni a laptop billenytyűzetet. De mostmár szinte nem is vagyok hajlandó mást használni annyira megszoktam annyira kényelmes és jó. Élvezet rajta gépelni (kocka örömök :D ).
Aztán ugye akadnak még olyan dolgok is amik már annyira nem szerves része a blog írásnak de mégiscsak hozzátartozik, az nem más mint a megjegyzés moderálás. Viktor már többször is hangot adott h utál és ennél fogva nem is nagyon ír megjegyzéseket a blogomra mert minden egyes alkalommal meg kell adnia az adatakat. Igazából én ezt nem értem elvileg ha bent van az ember gmailen akkor azt észlelnie kellene. Hmmm de hát ha nem akkkor nem. Szóval ezen kivűl ha megjegyzést irtok nekem a blogra arról emailben kapok értesítést az addig nem fog megjelenni amíg én nem engedélyezem.


Íme, itt éppen a legutóbbi Endoril által írt megjegyzést engedélyeztem. Hát szóval kb így néznek ki a dolgok itten nálam. Kis egyszerű és szerény minden de majd idővel lehet kinövi magát a dolog (nah jó ezt természetesen nem gondoltam komolyan :D XD )
Remélem érdekes kulisszatitkokkal lettetek gazdagabbak.

(u.i. : Ez volt a 99. postom :) megprobálok majd vmi érdekességet és vmi ünneplő jellegű dolgot majd összedobni a jubileimi 100. postba. Sosem gondoltam volna h elérem :) )

Be Creative if U can

Nah hát multkor asszem említettem h tervezek egy új stílusú blogheadert, mondjuk a koncepció nagyjából ugyanaz maradna csak itt-ott eszközölnék egy két átalakítást. Az az igazság h amit most össze akarok hozni az kicsit elég necces de ha meg tudnám csinálni akkor elég büszke is lennék magamra meg úgy sztem jól is nézne ki. Mindjárt mellékelek egy két képet h mégis hol meg mint tartok aztán majd kommentek formájában lehet jelezni a teccést, a nemteccést, esetleg ötleteket, mondjuk ha akadnak nagyon pro PS felhasználók akik olvassák a blogot (amit azért most így kétlek) azok ötleteit, javaslatait a technikai megvalósitáshoz szivesen várom. Szóval mivel már a mostani header nagyon a szívemhez nőtt és nagyon sok melom volt benne, nyomokban meg fog maradni, csak kicsit fel lesz frissítve a betűtípus mégpedig a következő formában: (eddig ennyire jutottam, majd még végig kell mennem az egész szövegem, h a finom árnyékokat megcsináljam és közbe észrevettem h egyhelyen meg is cseréltem 2 betüt, ami szerencsére minden nyers dokumentum birtokában még elég könnyen orvosolható)

Nah tehát kb ilyesmi lesz majd az uj szöveg, rengeteg meló lesz még vele, uj saját magam ismerve 5-10 munkaóra. Szóval jól elleszek vele az egyszer bizonyos. Miután olyan állapotba és színvilágra hozom ezt (a sárga nem a végleges, csak most éppen ebből kezdem el) akkor jön majd a nehezebbik dolog, amit már a másik headerrel is probáltam volna, h valamilyen megoldással adaptálni abba a háttérbe abban a koncepcióban amit kitaláltam. Ezzel több helyen is problémákba ütköztem, de nem adom fel, probálkozom. Több féle ötletet is kidolgoztam már h hogyan hozzam olyan formára a dolgot ami talán minőségi összképet fog eredményezni. Elég kritikus vagyok a saját munkáimmal kapcsolatban és amig nem vagyok megelégedve vele addig igyekszem majd változtatni rajta. Nem akarok olyan headert ami egy pillanatig is azt a benyomást kelti az emberben h gagyi és összecsapott.
Szóval a következő képpel akarom összehozni az elözőekben már láthatott szöveget: (ez csak illusztráció :D nézzétek el h olyan amilyen )


Nah szóval vmi ilyesmire gondoltam volna. Persze ez egy elég messze lévő cucc a véglegestől. Ezt csak most azért h értsétek és vizualizáljátok (de szép szó :D ) mit szeretnék. Már ezt a képet idáig összehozni sem volt egy könnyű manover mert ugy kellet össze illeszteni részekből, mert nem találtam megfelelő nyersképet. Végülis megoldottam, mostmár csak azt kell megcsinálni h olyan legyen amilyet megálmodtam és a minőségi elvárásoknak is megfeleljen.
Mivel jelen esetben most eléggé megvagyok a blogszinvilágával sztem inkább a header fogom a jelenlegi szinekhez igazitani, de majd mindenféle képpen fogok csinálni az uj szövegből egy kék alternatívát és ahoz egy kék színsémát, és ha esetleg nem tudom eldönteni akkor majd egy szavazás formájában megkérdezlek Titeket olvasokat h mien környezetben szeretnétek tovább figyelemmel követni az eseményeket. Nah most irány a készülődni és egy kis esti kikapolódás veszi kezdetét.