Pom-pom lány többféle kiadásban

Nah hát gondoltam mielött megosztom Veletek pár szóban h miújság is van itt velem Debrecenben, gondoltam a férfi olvasok kedvére teszek egy pár Hayden Panettiere képpel. Ma délelőtt nem nagyon volt sok elfoglaltságom ami sztem egy még egy jóideig így fog maradni így hát böngészgettem erre-arra. Így akadtam ezekre a képekre a HQP-n a mi kis elpusztíthatatlan pom-pom lányunkról. A képek 3 különböző eseményről vannak, mind a 3-ból 2 képet választottam, gondoltam egyrészt az a kis aranyos pofi megéri h közelről is megcsodáljuk de másrészt az egész alakos képek sem elhanyagolhatóak, szóval van olyan is. Egy ilyen egy olyan, fő a változatosság :).
Az első 2 képen New Yorkban promózzák a I Love You Beth Cooper címre hallgató filmet. Sztem a rúzs picit erős színű de a haja és a ruci bejön, bár picit talán elönytelenül büggyös hatást kelt az egész alakos képen.
A 2. két képen éppen az MTV stúdióba érkezik meg éppen itt már egyeneshajjal és sokkal szerényebb szinű sminkel. Az összhatás - egyetlen apróságpot leszímítva sztem nagyon jó, az pedig a fekete színű lábbeli. Az kicsit elrontja az amúg csodálatos összképet. Itt abszolút kimeríti a "Cute girl" kategória minden elvárását számomra.
A 3. két képen egy igen sokat sejtetető de ugyanakkor mégis csak sokat takaró fekete kis ruciban érkezik meg a David Lettermen show felvételére. Elég komoly kis ruha, és abszolút bejön, bár felvet bizonyos kérdéseket mégpedig h mi van alatta :D mert bizonyos képeken úgy látszik h semmi, és ezt szószerint értem.... :D

A Rejtély

Miután ugye nem olyan régen adtam híről h az aktuálisan nézett sorozat azaz a Chuck végére értem, így most új néznivaló után kellet néznem. Ez nem volt olyan nehéz hiszen mint tudjuk Viktor nagy sorozatrajongó. Ha vmi jó kis sorozatot akarok nézni amit még nem láttam biztos h Ő lesz az első ember akik megkérdezek h ajánljon vmit nekem. Most egy régebbi jelenleg éppen folytatásra váró sorozatba akarok belekezdeni, ez pedig nem mást mint A Rejtély.

Nem sokat tudok igazából a sorozatról, csak már rajtam kivűl Zsolti is elkezdte nézni és Ő is azt mondja h nagyon jó. Igazából annyit tudok h kicsit ilyen X-akták jellegű dologról van szó. Hogy azért teljesen ne a vaksötétben tapogatózva irjak postot erről azért cak utánna olvastam h mégis körvonalaiban miről szólhat a dolog, és azt találtam h adott a főszereplő Olivia Dunham FBI ügynök és neki van civil segítő társa, egy elmegyógyintézetből szabadult tudós és a fia. Ők hárman rejtélyes esetek felderítésében vesznek részt. Olyan ügyekében amelyekre sokszor a mai tudomány nem képes választ adni. Elsőre sokaknak úgy tűnik a dolog h ezek az esetek egymástól különálló, független események de lassan fényderül arra h ezek egy kisérletsorozat részei amelyek elég magaskörökbe vezetnek vissza. Több kormányügynökség és magáncég is érintett és tud ezen dolgok létezésről amik tovább bonyolítják az eseményeket.

Nagyvonalakban ennyit derítettem ki, többet nem is akarok mert utálom előre elolvasni h mit fogok látni, gyűlőlöm a spoilereket. De ez nekem elég volt h felkeltse az érdeklődésemet, arról már nem is beszélve h egy bűvös sor szerepel ami igen csak jó garancia a minőségre. Ez pedig nem más mint a jó öreg J. J. Abrams neve. Jó néhány héttel ezelött nem is nagyon tudtam h kiről is van szó, csak annyit h a Lostban vállat magára "egy kis" alkotómunkát. Ezután azonban volt szerencsém megnézni a Star Trek-et a moziban amiről hát a "tátott szájjal lestem ki a fejemből" mondat foglalja össze és fejezi ki az ott átélt élményeket. Amikor a film végén felálltam a székemből és megláttam J. J. nevét nagyban megértettem miről beszélt eddig Viktor :D. Szóval abszolút jók az előhangok.

Nah tehát íme egy kép a szereplőgárdáról, ezzel kb sztem ennyi is így előzetesnek. Amint végigérek ezen is hasonlóan alapos értékelést olvashattok mint Chuck barátunk esetén. Addig is kitartás :) hamarosan újrajelentkezem.

Ujra Debrecenben

A tegnapi nap folyamán mivel muszály voltam még amiatt az átkozott adszerk miatt bejönni debibe vizsgázni megint csak vonatra kellet szállni h újra debrecen utcáit taposhassam. A buszon ülve ahogy néztem kifelé az utcára érdekes érzés fogott el. Mintha hazajöttem volna :D igazából ez így is van mert valamilyen szinten csak otthon vagyok már itt az elmúlt egy év után amit itt eltöltöttem. Jó volt újra látni a már megszokott, debreceni utcákat. Nah meg persze azt a rengeteg csinos lányt az utcán, nah hát velük nem lehet betelni :D Otthon valahogy nem nagyon fogad ilyen szép látvány az utcára kilépve. (ez talán magyarázható azzal, h ahol én lakom az egy tizedakkor város mint Debrecen) Nah aztán ugye megérkeztem az új és mostmár állandó albimba, a görgey útra. Mivel már Ferike majdnem teljesen kiköltözött így a cuccaim egy része már bekerült a szekrénybe vagy éppen a megfelelő helyére a konyhában és a fürdőben. Ezután kisvártata eszünkbe jutott, h kaptunk mi egy olyan értesítést h néhány ismerös egy kis szalonnasütést tervez estefelé. Egy rövid telefon beszélgetés után meg is lett beszélve, h mi is csatlakozunk hozzájuk, összeszedtünk pár dolgot és elindultunk a főépület és a Koli Market irányába. Ugy gondoltuk h a kis szalonnasütés közepette mégis csak kellene nekünk vmi alkohol származék, és arra gondoltunk, h pár üveg pezsgő elég is lesz. Azonban a sors és Pisti közbeszólt. A KoliMarketünk vmiért zárva volt így elmaradt a pezsgő. A főépület elött volt a gyülekező, itt mindenki nagyon örült a másiknak, teljesen elérzékenyülten borultunk egymás nyakába :D :D A mi Dórink nem is tudta szavakba önteni mennyire hiányoztunk neki ( remélem elolvasod Te is Dórikám :D ).

Kisvártatva befutott az utolsó ember is akire vártunk így elindulhattunk a célállomás felé. Útközben h azért csak ne maradjunk szomjan beugrottunk a Klinikáknál található non-stopba, ahol egy kellemes vicces történettel lettünk gazdagabbak :D. A csapatunk hölgy tagja ( a nevét a diszkréció miatt mégsem írnám le :P :D) fizetés közben sikeresen bebizonyította h minden lehetőségre felvan készülve és ha kell akkor megfelelő védelemmel van ellátva :D :D. Ezután mostmár tényleg a "táborhelyet" vettük célba. Miután a banda tapasztaltabb "ultimate survivor"-ön edződött része elment fát gyüjteni mi maradtunk az asztalnál és poénkodtunk meg iszogattunk. A tűzcsiholás után jöhetett a szalonna helyet kéznél lévő virsli sütés, Bé remek nyársat csinált az egyik galyból amivel aztán én is megsütögettem szépen a csomag virslimet. Tibi probált volna a mi kis kacér Dórinknak segíteni a botfaragásban de hát nem állt a legjobban a kezében a dolog amit Dóri egy kiábrándult pillantással nyugtázott. Mi persze csak röhögtünk Tibin Zsoltival. Minél jobban próbálta kihegyezni a nyársat annál rövidebb lett. Miután végeztünk a kajával és a Dórival való kacérkodással továbbá a pusziáradattal úgy döntöttünk ideje hazafelé venni az utunkat. Még hazafelé menet egy hideg Arany Ászokat elfogyasztottunk az Objektumban és közben kitárgyaltuk az élőben adott Jaco temetéséről alkotott véleményünket. Itthon még egy gyors zuhany után hajtottam nyugovóra a fejem.

A mai reggel kicsit kellemetlenül indult, nem aludtam vmi jól az este, igazából nem tudom miért. Így kicsit nyügösen szürcsölgettem el a reggeli kávém, és közben tudatósítottam magamban h még a 10től esedékes adszerket bírjam már ki vhogy. A vizsga letudva, felemás érzésekkel a végén, sztem nem lesz meg de már nem is érdekel, alig vártam h leadhassam a papírt és megszabaduljak a tehertől. Ezek után már csak az index leadása maradt hátra és akkor jóleszek.
A délután eddig azzal telt h egy elég közepes filmet megnéztünk aminek az alapötlete bíztatóan hangzott azonbam a megvalósítás nem a legjobbra sikerült. A film a Tintaszív címet viseli, igazából nem gondolom h megérné, h ennél többet írjak róla aki kiváncsi rá nézze meg de sztem csalódni fog. Mára még konkrét programunk nincs , de vmit kellene csinálni mert ez az itthon döglés nem állapot. Most jelenleg a pizzámra várok és mihelyst megérkezik feltöltődöm kicsit és sztem ezt egy újabb post formájában fogom levezetni.

100 :)

Hát eljutottunk idáig is. Ujabb kis mérföldkő a blog történetében. Ezzel hivatalosan is bejegyeztem a 100. postomat. Annak idején amikor elkezdtem nem is gondoltam volna h egyszer majd eljutok idáig és ilyen sikerek mellet. Mostanra már aránylag kialakult és stabil olvasó közönségem van akik állandóan és hűségesen nyomom követik az itt zajló eseményeket. Egyre többen olvassák szerény írásaimat, szóval a napi látógatószám igaz h lassan - de biztosan - szépen növekszik. A mai nap folyamán olvastam h Viktor blogja ma ünnepli első szülinapját amit most a sok londoni tehendő miatt kicsit el is felejtett.

A nagyon előre mutató elképzelés, odáig el is kellene majd jutni :)

Hát én sajnos az első szülinaptól még odébb vagyok, a legközelebbi az a féléves fennállás ami majd pénteken lesz esedékes. Egészen büszke vagyok a kis blogra, fél év alatt kicsivel több mint 4000 látogató és 100 post. Az eddigiekre az volt jellemző h ahogy azt Ti is láthatjátok úgy nagyjából egy hónap alatt olyan 15 post szokott összejönni (+/- 4-5) egyedül a március volt ilyen tekintetből szegényes, ott csak szerény 3 postot sikerült ez egész hónap alatt összehozni. Az egy elég mozgalmas időszak volt amikor igazából semmire sem volt időm, aztán ez a blogon is meglátszódott. De azóta azért probálok minél többet és rendszeresen írni h ne lankadjon az érdeklődés errefelé. Ami még ilyen szempontból kirí a többi közül az a január amelyben 29 postot sikerült összeheggesztenem. Ez akkor annak is volt betudható h új dologba belevágva hirtelen a nagy lendület elkapott és ez sok sok írásban nyilvánult meg, továbbá akkor még lényegesen nagyobb rendszereséggel és részleteséggel érkeztek az NBA-s "tudosítások" amikre azóta már többször is kiderült h kevés az érdelődő olvasó.
A tartalmat tekinte többnyire az élménybeszámolók/heti összefoglalók miatti erős napló jelleg továbbra sem fog változni, az irányelvek úgy nagyjából azok maradnak amik eddig is megvoltak. Nem tervezek most drasztikus irányváltást a blog életében, esetleg a külsőben fog majd ujabb változás beállni hamarosan, de ezt már nemrégen jeleztem is. Mivel a nyár miatt igen csak visszaesett az amugy pezsgő szociális élet így az élménybeszámolok mint a blog gerince eléggé limitált számban fognak majd megjelenni, ugyanis ha nem nagyon történik velünk semmi akkor arról nem tudok írni, az unalmas szürke hétköznapokra meg senki sem kiváncsi. De nem kell megijedni nem fogtok olvasni való nélkül maradni. A postok számát illetöen nem lesz változás, sőt igyekszem minél többet írni majd, azonban néhol majd kisebb terjedelemben. Néhány postom máshol 2 bejegyzés hosszával vetekszik :D de ezt nem tartom annyira nagy problémának. A nagytöbbség azért még ígyis elolvassa :).

Az óra most 0:52 percet mutat, gondolkodtam rajta h mégis mit tudnék ebbe a postba írni de olyan sok minden és korszakalkotó ötletem nem volt :). Néhány számadat, tartalmi értékelés és előremutatás, talán ennyi elég is :) . Akkor most képzeletben mindenki koccinthat egyet a 100. post örömére :) Meg sem állunk 200.-ig :)

"Dö" szerkesztőség "ínszájd"

Nah most ugy gondoltam h megmutatom már mien is nállam a szerkesztőség. Ugye a társaság akikkel lenin szoktam azok tudják h pl a Viktornak aki még a másik főblogger, h neki is megvolt a maga nevezetes és egyetlen kanapéja ahol sok post megszületett. Más, általam olvasott blog esetében is bemutatásra került már milyen is a kulisszák mögött. Engem speciel érdekelt h például Thozoo tanár úr esetében is hogyan zajlik ez, meg milyen környezetben kerültnek megírásra postok. Legutoljára április végén esett szó arról hogyan is szépült meg a szerkesztősége.

Szóval arra gondoltam akkor én is megmutatom már a rejtett kis zugomat amit ilyen tekintetben szerkesztőségnek lehet nevezni (kicsit (eléggé) nagyszabású jelző ez egy olyan szerény probálkozáshoz mint ez kis blog). Többnyire a postjaim nagy része itthon került megírásra. Íme mint a képen is látható ez az Én szobám vagyis az a része a gép van.

Alkalom és idő adtán debrencenben a régi albérletemben is írtam egy két postot de nem volt jellemző többnyire idő hiányában. Jobban szerettem itthon szépen fenn a szobámban, csöndben és nyugalombam kidolgozni amit szeretnék (sajnos a hibajavításra még mindig több erőt kellene fordítanom). Valahogy itt ebben a kényelmes bőrfotelban ülve és a laptopon pötyögve elég gyorsan el szokott repülni az idő azzal amig összedobok egy postot. Mennyiségtől függően változó hogy mennyi ideig tart a dolog. Volt már rá példa h 1400 vagy annál több szavas postot is írtam, meg úgy átlalában is jellemző h sokat írok egy-gye postba, így azt kell h mondjam nagy átlagban a megírás és a szerkesztés összesn kb egy órát, másfelet szokott felemészteni. Ebben persze még nincs benne az az idő amit a visszaolvasásra és a hibák javítására szoktam szánni (ez általában elenyésző szokott lenni).


"Munka" közben a következő kép fogad, a számomra már jól megszokott Blogger felhasználói felület és az kis laptopom. Sosem gondoltam volna h ennyire fogom majd szeretni a laptop billenytyűzetet. De mostmár szinte nem is vagyok hajlandó mást használni annyira megszoktam annyira kényelmes és jó. Élvezet rajta gépelni (kocka örömök :D ).
Aztán ugye akadnak még olyan dolgok is amik már annyira nem szerves része a blog írásnak de mégiscsak hozzátartozik, az nem más mint a megjegyzés moderálás. Viktor már többször is hangot adott h utál és ennél fogva nem is nagyon ír megjegyzéseket a blogomra mert minden egyes alkalommal meg kell adnia az adatakat. Igazából én ezt nem értem elvileg ha bent van az ember gmailen akkor azt észlelnie kellene. Hmmm de hát ha nem akkkor nem. Szóval ezen kivűl ha megjegyzést irtok nekem a blogra arról emailben kapok értesítést az addig nem fog megjelenni amíg én nem engedélyezem.


Íme, itt éppen a legutóbbi Endoril által írt megjegyzést engedélyeztem. Hát szóval kb így néznek ki a dolgok itten nálam. Kis egyszerű és szerény minden de majd idővel lehet kinövi magát a dolog (nah jó ezt természetesen nem gondoltam komolyan :D XD )
Remélem érdekes kulisszatitkokkal lettetek gazdagabbak.

(u.i. : Ez volt a 99. postom :) megprobálok majd vmi érdekességet és vmi ünneplő jellegű dolgot majd összedobni a jubileimi 100. postba. Sosem gondoltam volna h elérem :) )

Be Creative if U can

Nah hát multkor asszem említettem h tervezek egy új stílusú blogheadert, mondjuk a koncepció nagyjából ugyanaz maradna csak itt-ott eszközölnék egy két átalakítást. Az az igazság h amit most össze akarok hozni az kicsit elég necces de ha meg tudnám csinálni akkor elég büszke is lennék magamra meg úgy sztem jól is nézne ki. Mindjárt mellékelek egy két képet h mégis hol meg mint tartok aztán majd kommentek formájában lehet jelezni a teccést, a nemteccést, esetleg ötleteket, mondjuk ha akadnak nagyon pro PS felhasználók akik olvassák a blogot (amit azért most így kétlek) azok ötleteit, javaslatait a technikai megvalósitáshoz szivesen várom. Szóval mivel már a mostani header nagyon a szívemhez nőtt és nagyon sok melom volt benne, nyomokban meg fog maradni, csak kicsit fel lesz frissítve a betűtípus mégpedig a következő formában: (eddig ennyire jutottam, majd még végig kell mennem az egész szövegem, h a finom árnyékokat megcsináljam és közbe észrevettem h egyhelyen meg is cseréltem 2 betüt, ami szerencsére minden nyers dokumentum birtokában még elég könnyen orvosolható)

Nah tehát kb ilyesmi lesz majd az uj szöveg, rengeteg meló lesz még vele, uj saját magam ismerve 5-10 munkaóra. Szóval jól elleszek vele az egyszer bizonyos. Miután olyan állapotba és színvilágra hozom ezt (a sárga nem a végleges, csak most éppen ebből kezdem el) akkor jön majd a nehezebbik dolog, amit már a másik headerrel is probáltam volna, h valamilyen megoldással adaptálni abba a háttérbe abban a koncepcióban amit kitaláltam. Ezzel több helyen is problémákba ütköztem, de nem adom fel, probálkozom. Több féle ötletet is kidolgoztam már h hogyan hozzam olyan formára a dolgot ami talán minőségi összképet fog eredményezni. Elég kritikus vagyok a saját munkáimmal kapcsolatban és amig nem vagyok megelégedve vele addig igyekszem majd változtatni rajta. Nem akarok olyan headert ami egy pillanatig is azt a benyomást kelti az emberben h gagyi és összecsapott.
Szóval a következő képpel akarom összehozni az elözőekben már láthatott szöveget: (ez csak illusztráció :D nézzétek el h olyan amilyen )


Nah szóval vmi ilyesmire gondoltam volna. Persze ez egy elég messze lévő cucc a véglegestől. Ezt csak most azért h értsétek és vizualizáljátok (de szép szó :D ) mit szeretnék. Már ezt a képet idáig összehozni sem volt egy könnyű manover mert ugy kellet össze illeszteni részekből, mert nem találtam megfelelő nyersképet. Végülis megoldottam, mostmár csak azt kell megcsinálni h olyan legyen amilyet megálmodtam és a minőségi elvárásoknak is megfeleljen.
Mivel jelen esetben most eléggé megvagyok a blogszinvilágával sztem inkább a header fogom a jelenlegi szinekhez igazitani, de majd mindenféle képpen fogok csinálni az uj szövegből egy kék alternatívát és ahoz egy kék színsémát, és ha esetleg nem tudom eldönteni akkor majd egy szavazás formájában megkérdezlek Titeket olvasokat h mien környezetben szeretnétek tovább figyelemmel követni az eseményeket. Nah most irány a készülődni és egy kis esti kikapolódás veszi kezdetét.

So cute

Igazából ez nekem nem nagyon szokásom meg nem is szokhattátok meg tőlem h csajokról írjak és rakjak fel képeket de most azt hiszem erre is kitérek. Nem hiszem h ez a dolog állandosulni fog, csak most ez a hölgyemén véleményem szerint megérdemel egy postot. Főleg a szemei, gondolom a leleményesebbek meg akik beszélnek velem msn en is tudják már ennyiből h kiről is van szó. Az említett hölgyemény nem más mint Rachel Bilson, aki aktuálisan most a Chuck-ból ismerős nekem. Azonban amikor már itt megláttam tudtam h én ezelőtt már láttam őt valahol és kis kutakodás után sikerült is kiderítenem h tényleg igazam volt és pontosan hol is bukkant fel ezelőtt a kis drágaság. Nekem elsősorban a Hipervándor (Jumper) című mozifilmből volt ismerős ahol Hayden Christensen kedvesét alakította. Ezek után Viktor még rásegített annyiban h a Narancsvidékben is szeperelt 4 éven keresztül. Mondjuk én egy részt nem láttam még abból a sorozatból, csak egy két promot és akkor is csak sok fullos csaj fogott meg. Mint kaptam a fülest a sorozatfelelőstől a történet SEM ROSSZ, de azért nem feltétlen azon van a hangsúly. Szóval lehet h egy kis vizuális örömszerzés céljából majd nekivágok az OrangeCountrynak is. A hölgyeményünk 81-es születésű és jelenleg egyedül járja LA utcáit ami számomra meglepő. Egy ilyen aranyos és cuki csaj egyedül van ? Hmmm lennék vagy 7-8 évvel öregebb és vagy 7-8ezer km-el laknék csak arréb. Eszméletlenek a szemei, azok egyszerűn gyönyörűek. Egyébként is a barna szem a gyengém, de ezek, egyenesen kész :D :D. Nah de nem akarom nagyon sokáig a szöveggel untatni a népet most egy két vegyes, HQP-ről származó képpel örvendeztetem meg főleg a férfi olvasóközönséget.

Chuck egy kis értékelés

Nah hát sajnálatos módon végig néztem a Chuck első 2 évadját, ezt azért mondom így mert azért nagyon sajnálatos mert marha jó, iszonyatosan tetszik és most már várni kell amíg majd elkezdik folytatni. Nagyon remélem h lesz 3. évadja sőt az alapján ahogy vége lett a 2. évadnak egyértelmű h kell h legyen. De ne ugorjunk ennyire az elejére. Amikor legutoljára írtam Chuckról akkor csak még néhány részen voltam túl és még nem voltam annyria képben mint mondjuk már most. Azóta teljesen képben vagyok mindenben. Az első évad számomra kicsit érdekesre sikeredett olyan szempontból h kicsit olyan csonkácskának hat azzal a 12 résszel (vagy 13 most nem tudom pontosan) amivel előadták. A story az tetszik ahogy végigvitték a dolgokat meg ahogy szépen épitkeztek. Egyedül nekem kicsit a szezonzárás volt egy kicsit olyan semmilyen. Mármintha egyáltalán az az volt. Amikor vége egy sorozat aktuális évadjának akkor a befejezésnél mindig vmi grandiozusra számít a néző, vmi meghökkentőre. Hát ez itt elmaradt, igazából nem volt rossz rész, csak egyszeűen ugyanolyan volt mint az azt megelözőek. Kicsit több izgalmat tehettek volna bele de nem baj annyira nem volt ez nagy gond. Igazából még nem néztem pontosan utánna h miért is volt ilyen csonka az első évad de igazából arra tudok tippelni h itt is a sztrájk látszott szerepet ami több sorozatot is megnyirbált abban az időszakban (Heroes , Smallville most ami így eszembejutott). Szóval ezek után vágtam bele a 2. évadba.

Itt sem volt igazán sok felvezetés in medias res módon belekezdtek a dolgok közepébe, ott kapcsolódunk be h Chuck-ot egy debla néger lógatja kifelé az ablakon. Aztán ugye kiderült h nemsok minden változott azóta mióta itthagytuk a mi kis 3as csapatunkat. Chuck még mindig egyfolytában bajba keveri magát amiből mindig Saran-nak és Casey-nek kell kihúzni őt. Nem akarom túl spoilerezni a 2. évadot, meg mindent nem akarok lelőni csak így nagyjából körvonalazni gondoltam a dolgot. A sztory továbbra is az h Chuck fejében van az Intersect ami az összes létező szigórúan titkos kormánytitkot tartalmazza. Ezt felhasználva probálja a CIA és az NSA meg még egyéb nemzetbiztonsági szervek megvédeni az országot. A legnagyobb ellenségük egy Fulcrom névem ismert szervezet, amely többnyire volt CIA-sokból és egyéb terroritákból áll. Elsősorban az a céljuk h megszerezzék az Adatbázist, h felhasznállhassák a kormány ellen. Majd egy idő után azt a célt tűzik ki maguk elég h építenek egyet saját maguknak. Sarah és Casey probálják Chuck-ot védeni amennyire csak lehet de mindig sikerül magát bajba kevernie. Általában aki a környezetébe kerül - első ránézésre puszta véletlenből - mindig vagy vmi Fulcrom-os ügynök, bérgyilkos vagy vmi hasonló. Amennyire véletlennek látszanak elsőre a dolgok ahogy haladunk előre szépen fokozatosan kideül minden és rájövünk h itt semmi sem véletlen, minden kapcsolatban áll mindennel. Előkerülnek olyan személyek is akik csak említőlegesen szerepeltek az első évadban. Gondolok itt például Jill-re, aki ugye Chuck Stanford-i barátnője volt. Majd a 2. évad vége felé Elli esküvője kapcsán Chuck édesapja is előkerül. Így tehát Chuck "kém élete" azzal telik h harcol a Fulcrom ellen h egyrészt ne kapják és szerezzzék meg az adatbázist másrészt pedig miután rájönnek h tervezik egy saját megépítísét , ennek a meghiúsitása lesz a küldetés. A kezdeti állapotot tekintve nagyon sokat fejlődik a kémszakmában a kicsit sem ügyes főhősünk, de ne számítsunk egy James Bond-ra. A maga esetlen és sajátos módján többynire egy nagy adag szerencsével sikerül megoldania a elé háruló akadályokat.
Annak ellenére h egyre több küldetésük van, és Chuck egyre kevesebbet dolgozik a Buy More-ban, (mivel mindig az a fedőstory h éppen ki kellet menni vhova rendbe rakni a gépeket) annál többet zajlanak itt az események. Ez talán annak is köszönhető h Sarah munkahelye alatt kapnak egy teljesen fullosan felszerelt CIA főhadiszállást. Továbbá valamely véletlen folytán mindig vmiért a Buy More-ban kötnek ki, így vagy úgy. Az első évadban a sok szerencsétlen munkatárs nem kapott akkora szerepet mint most (mondjuk ezt nem is csodálom, abban a 13 részben elég nehéz is lett volna még rájuk is jobban kitérni). A 2. évadban a többiekről is több minden kiderül, megtudhatunk Jeff-ről és Lester-ről is kicsit többet, Big Mike is többet szerepel, Anna és Morgan kapcsolat is picivel jobban előtérbe kerül.

Igaz mivel annyira de annyira szerencsétlenek ezek a marhák h néha kicsit engem spec idegesített az a sok baromság amit csináltak, meg néha egy két kiszámítható közhelybe is belefutottak, ami azért kicsit huzza lefele a dolgokat és magyarázatot adhat a 2. évad csökkent mutatóira (de más apróságokban is kell azért és lehet is hibát találni, nekem spec nem volt annyi gondom a 2. évaddal mint azt több helyen is olvastam.), de igazából azért néha nagyon jókat lehetett röhögni a sok szerencsétlen barmon :D űde színfoltjai voltak a részeknek. Összeségében egészen jól kiegészítik a sok kémes témát.
Chuck és Sarah "kapcsolata" a történet előre haladtával egyre érdekesebb és érdekesebb lesz. Igazából egyikük sem tudja leplezni a másik iránt táplált érzelmeket, mindenki számára egyértelmű mennyire szeretik egymást, ugyanakkor Ők váltig állítják h ez csak a profi munkakapcsolat. Azonban mikor éppen milyen nemű egyén kapcsolodik be a kapcsoltukba munka- magánéleti vagy mind2 szintjén, annak fényében féltékeny egyik a másikra. Ilyen például amikor ujra megjelenik Bryce Larkin vagy amikor a visszatér a már korábban említett Jill is, de remek példa még az MI6-es Cole ügynök megjelenése is. Mind2en eszméletlen módon féltékenyek mégsem hajlandóak beismerni azt amit éreznek meg egyrészt az érzelmi érintettség kompromitálná a Bartowski hadműveletet is. Továbbá engem még az frusztrált néha egy kicsit h amikor az egyiküjök vmi lépést tett a másik irányába akkor a másik oldalról mindig vmi fájdalmas "akaratlan visszautasításba" ütközött. Ugyanakkor ezeket a konfliktusokat leszámítva sok idilli pillatuk is van. Remek példa amikor a Fulcrom után nyomozva házáspárnak álcázva magukat kiköltöznek a kertvárosban Sarah-val. Az évad vége felé azonban sok huzavona után már egyre jobban nyitnak egymás felé mind2en. A sorozat humorára jellemző, h amikor végre mind2en rájönnek végre mit is éreznek egymást iránt tényleg (vagy nem is az h rájönnek ) és tényleg szabadjára engedik érzéseiket, közbe szólnak vicces és komoly dolgok is (azért minden poént nem akarok lelőni).
Összeségében nekem nagyon bejött ez a sorozat. Tetszik a történet meg ez az egész "hétköznapi szerencsétlen fiú megmenti a világot" dolog. Néhol már-már a sok abszurd kémes balhé ellenére teljesen hétköznapinak hat a dolog, már majdnem elképzelhetővé válik (kis túlzással persze) h ez veled is megtörténhetne. Ahogy haladnak előre Fulcrom elleni küzdelemben és Chuck és csapata egyre közelebb kerül ahoz h kiszedjék a fejéből az Adatbázist, de mint minden ez sem jár teljes sikerrel, de akit érdekel az nézze meg a sorozatot ne mondjak már el mindent:) .Tehát Én mindenkinek csakis csakis ajánlani tudom ezt a sorozatot mert kurva jó, nagyon jó poénok izgalmas érdekes és abszolút szórakoztató. Ha esetleg nem jött volna át a irottakból amit mondani szeretnék akkor majd talán a videók amiket mellékelek majd segíteni fognak.

Csütörtököt mondok...

Nah hát a tegnap esti/délutáni postban arról volt szó h majd este lesz egy kis Kikötő. Ez így is lett de mivel nem olyan egyszerűen és unalmasan telt az este mint mi azt gondoltuk ezért mindenféle képpen megérdemel a dolog egy postot. Úgy indult a dolog ugyebár h Zsoltival a nyakamba vettem Debrecent és nekivágtunk utunknak amely amely normál esetben a Nagyerdőn keresztül vezetett volna utunk céljához. Ámde útközben jön a telefon a volt főbérlőmtől, h az albiban ahonnan nem régen jöttem el, most már mint emlitette az uncsitesójai vannak és nem jó a net. Mivel én voltam a net felelős meg szinte mindenért a felelős az albiban felhívott és mondta h volna egy kis gikszer és meg kéne oldani. Hát mint ugye kicsit avatatlan lévén Ő is meg a uncsija is nem tudták gyorsan és érthetően és legfőképp szakszerüen kifejteni h mégis miben leledzik a probléma. Nah mondom egye bassza most egy netkapcsolat megjavitása nem telhet 10 percnél többe, mondom pont bent vagyok Debrecenbe, ha értem tudsz jönni akkor leugrunk és meglessük mi a pálya. Laci nagy hálálkodással közölte h 10 perc és jön is. Így is lett és már uton is voltunk a kis seatban a régi jó kis lakáson felé (igazából most h így eljöttem gondoltam bele h mennyire a szívemhez is nőtt az kis zug ott :) ). Betoppanva megint csak egy mély megdöbbenés fogadott úgy engem mint Zsoltit is. Ugye Zsolti járt nálam nem egyszer amikor még én laktam ott és akkor ahogy kinézett az nem volt egy tündérmese. De most , hát baszki öröm volt komolyan bemenni, szépen otthonosan ki volt dekorálva minden. Abszolút melegséget és otthonias hangulatot árasztott. Nah hát aztán akkor kicsit probálták még magyarázni h mi a gond, nah mondom oldjuk gyorsba essünk neki a vasnak. Igazából a gép elindításánál már vicces dolgok voltak mert az azt adta fel h az utolsó helyes rendszerkonfigot töltse be vagy normál modú indítás, szóval nem éppen egészségesen állt le a gép utoljára. Kis tanakodás meg a csajok aranyos és elég komoly piszkálása után rájöttünk h egyszerűen a rohadt tűzfal blokkolja a netet. Egy pipa ki és máris ment minden min' állat :D jó kis 20/10 es net, szerettem is nagyon, sok-sok le-és feltölött adatot köszönhetek neki. Ezután Laci hála képpen elvitt minket kocsival a Kikötőbe és meghivott engem is meg Zsoltit is egy sörre. Ezt a sört Zsoltival beszélgetve és nézelődve szépen megiszogattuk majd mivel az orrunk elött ment el az utsó villamos ezért egy kis kellemes séta vette kezdetét hazafelé a Doberdóra. Itthon most az átlag lakószám felett voltunk még mindig. Az alvást ugy tudtuk kivitelezni h Ferike Lacika és Zsolti az egyik szobába, míg Tibi Nóri meg én a másikban. Az utóbbi esetben annyi volt csak a gond, h egyetlen darab ágyon aludtunk 3an :D :D. Elég érdekes volt de megoldottuk, mindneki az élén aludt és ha vki fordult akkor szépen fordult vele szinkronba mindenki. Egészen türhető megoldásnak bizonyult ez. Azzal voltak már inkább gondjaim h reggel Tibi is meg Nóri is felkelltek már 6 óra körül és ez az 1 órai elalvás tekintetében elég korán volt. Mondjuk én még utánna egy olyan 2 orácskára visszaszenderedtem ekkor már egyedül birtokba véve az ágyat. A felkelést követően gyorsan összeszedtem kevés cuccomat és úgy döntöttem hazafelé veszem utam. Kibuszoztam a vasutvégre majd egy kis péksütemény társaságában megvártam a vonatomat. Hazaérkezvén kisúlra azt éreztem h melegebb van itthon mint Debibe pedig ott is kurva meleg volt. A hüvös szobában nem találván jobb elfoglaltságot megint csak Chuck-ot néztem. Aztán a kora délutáni órákban kaptam egy kurva rossz hírt ami miatt rohadtul elkeseredtem és szar kedvem lett. Ezen egy kisseb agyideggörcs és mérgelődés után túltettem magam. Ha máshogy nem telekajáltam magam és néztem tovább a sorozatot. Aztán nem olyan soká, olyan fél 6 körül talán kapom a telefont Bigutól h esetleg nem-e akarok kimenni a grundra kosarazni, mert csak 3an vannak és kéne egy negyedik. Az idegeskedés meg a mérgelődés miatt faszán befájdult a fejem és elég szar kedvem is volt, de mondom ennél rosszabb úgy sem lehet, szal gyerünk. Így aztán kosaraztunk a srácokkal kb 2 orát, az első orában volt csak konkrét játék amiben nagyon elfáradtam az elején eléggé fájt az oldalam, marha régen voltam kint utoljára, elszoktam megint. Utánna ilyen ökörködés és dobolás vette kezdetét, majd amikor már elkezdett sötétedni és csíptek a szunyogok elíndultunk hazafelé. Egy kiadós zuhany után pedig az éppen eddig olvasott blogbejegyzést írtam meg, ami most véget is ér. Hamarason ujra jövök.

A 2. vizsgaidősuck vége

Hát ugy néz h talán a mai nappal sikerült lezárnom erre a tanévre az egyetemi tanulmányaimat. Hiszem a mai napon volt az utolsó adatszerk vizsgám. Az első alkalomra még vagy másfél héttel ezelött igazából elég kevés tanulás után mentem el aminek meg is lett az eredménye, mégpedig az h nem lett eredménye. Mostanra már azért lényegesen jobban felékszültem és annak tekintetében h tanulás helyett mennyi Chuck-ot néztem, nagyon sok mindent meg is tanultam. A tegnapi nap például 7 részt néztem meg a 2. évadból közben pedig ugye gyürtem az adszerk diákat és azért sikerült haladnom is. A vizsgára beérkezve és kisvártatva nekilátva a dolgozatnak egy kicsit megnyugodtan mert ahogy hirtelen elsőre végig futottam a 7 db kérdésen 6-r nagyjából úgy éreztem teljesen tudok majd válaszolni. Ez nagyjából így is történt, szépen mindenre kifejtettem mindent amit megtanultam és éppen tudtam h oda kell. Nagyon remélem h a 6 kb 70-80%-osan megoldott kérdés a 7ből elég lesz egy nagyon gyönyörű 2es érdemjegyhez. De ez csak sajnos legkésőbb a holnapi nap folyamán derül majd ki.Szóval aránylag bizakodva jöttem ki a vizsgáról. Ezután Rékával az albiba vettünk az irányt, mostmár az uj otthonomba. Itt az ajton belépve a totális agyvérzés és a massziv artéria görcs kerülgetett amikor megláttam h mekkore geci baszott nagy kupi van. Ugyani a szomszéd srácok amig nem tudták hova pakolni a dolgaikat ide hánytak be mindent... Egy szabad négyzetcentiméternyi hely nem volt, ami azért elég zavaró volt. Aztán arra döntöttünk h mivel mindenki éhes menjünk toljunk le egy kis gyrost. Ezután egy kis koliteres kolimarketből származó sör társaságában a szökőkút mellet telepedtünk le és elveztünk a kellemes hideg szellő által az arcunkra fújt vizpárát. Ezután csak elindultunk hazafelé. A lépcsőház bejáratánál a még mindig eszméletlen gyönyörű Szilvivel futottunk össze aki sajnos nagyon sietett de ha az IBolyáva ment akkor még élvezhetjük a társaságát mert arra gondoltunk Zsoltival h este még eg Chuck után el kellene nézni meginni egy sört vmerre. Mivel ugye több okból is tetszik a gondolat abszolut nem tiltakoztam. Közben pedig már a Chuck is lejött mivel ugye nem ott vagyok hanem Tibi gépénél irok :D le kellet töltenem az aktuálisan következő részt. Mivel ez ugye mint írtam kész , most megyek és meg is lesem gyorsan, tegnap elég érdekesen lett vége és most kiváncsi vagyok a folytatásra. Szóval majd még a héten irok sztem...