A válaszra mindjárt kitérek. De elötte lássuk csak hogyan is ndult a péntekem. Mint ugye nemrég olvashattátok elég soká ért véget a csütörtök - rendesen belenyulva a péntekbe - így a hét utolsó munkanapja is komoly csúszással indult. Nagyon nagy örömömre erre a napra is maradt egy zh, ezt még el is viselném hanem este 18 tól tartott volna 20ig. Normális esetben én már ugy fél 2 magasságában otthon sétálok hazafelé, ehelyett most 22:30 körül meg is érkezett a vonat az állomásra - vonaton a kalauzon és a mozdonyvezetőn kivül esetleg 5 ember ha tartozkodhatott és mégis volt vagy 10 kocsi, nem értem miért kell ilyenkor ilyen sok, amikor meg sokszor ennyien vannak kevesebb, ironikus de vhogy nem találom benne a logikát - ahol már anyukám várt h legalább most ne egyedül kelljen cipekednem. Az utón hazafelé az olyan nagyon régen várt Fűzfa reopen már nagyban zajlott. Megszabadulva csomagjaimtól én is csatlakoztam az akkor már felszabadult itthoni haveri társasághoz. Egy picit kellemetlennek mondható meglepetés fogadott amin egész este aztán - szabad perceimben - morfondítoztam h mégis miért volt ez így. Kicsit bántott mert egyrészről nem ezt vártam, másrészről ilyet még nem is tapasztaltam. Ezután csatlakoztam az asztálnál ülökhöz egy sörrel karöltve és hallgattuk az ökörségeket és azt hogyan készitjük ki a körölüttünk tartozkodó hölgyeket (komolyan már néha én éreztem magam kellemetlenül , nah jó nem :D de azért mókás volt :D )
Miután takarodot fujtak a fűzben, az igen csak jelentős méretű társaság (kb 25-30 ember) igaz h kis csoportokra bomolva is , de megindult a még nyitva lévő másik vendéglátóipari egységbe. Azonban itt mindenkiben hamar tudatosult h marha éhes. Nah mit nekünk egy kis séta, irány az oázis ahol végre találkozhattunk a régen látott Kutymorgóval (Ő Balázs fogadott kutyája, egy végtelenül aranyos golden retriver) és persze az alapkoncepció, az táplálélszerzés is teritéken maradt. A szokásos menü dupla full extra hambi és mindjárt mindenki jobban érzi magát. Szegény Deme barátomat nem hagytuk nyugodtan enni (ő volt az utsó a sorban, tehát ő kezdett legkésőbb hozzá a falatozáshoz) mert annyi sok baromságot összehordtunk itt is h már mindenki a hasfájással küzdött a sok röhögés okán. Balázs megetette Kutymorgót összeségében kb egy fél hambival, mert míg mi egynél megálltunk , Ő addig 2öt fogyasztott és mind2ből szép falatot dobott oda imádnivaló kutyánknak :D. Ezután elérkezett az a pillanat amit nem nagyon szeretek. Rájöttem h megint át kell sétálnom a város másik végére h hazaérjek. (mondja valaki h az éség nem nagy úr) Ahogy haladtunk úgy váltak le rólunk a banda kisseb klikjei hazafelé véve ők is az irányt. Végül már csak Hubával maradtunk. Vele már elég régen beszéltem és elég rég is láttam, ezért nagyon örültem neki h aztán még kint a házunk elött egy órát (és persze út közben is ) megbeszéltük egymással élményeinket, tapasztalatainkat a gimiből való eltávozás óta. Rosszalva tapasztaljuk h mennyire szétesett az itthoni társaság ami megvolt, de mostanra már szinte teljesen lebomlott. Többet közt annak okán h sokan ritkán járnak haza, továbbá ha haza is járnak többnyire akkor azt az időt a családdal töltik.
A hüvős időre és az óra állására való tekintettel elköszöntünk egymástól. Hiába ettem meg orával ezelött egy nagy adag, kaját belépve a konyhába azért megint az első dolgom az volt h egyek egy jót. Csakis ezután következhetett a megérdemelt alvás. (ami elég kiadósra sikeredett , 11 és fél óra :D )
Tehát a péntek kb ennyiben merült ki, a hétvége sztem most 2 dologra fog korlátozodni megprobálni megszerezni a oprendszer házikat és megtanulni, továbbá csinositgatni a blogheadert. Továbbá a beigért NBA és Bajnokok Ligájás postnak is nekiesek majd vmikor az este folyamán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése