2009. június 6., szombat

Egy kis heti vegyes

Nah hát h ne maradjon el ez sem csak írok egy kicsit aról is h mégs mi történik a debreceni egyetemistákkal így a vizsgaidőszak fázisában. Igazából itt már nem tudok olyan intenziv bulikról és szociális életről beszálolni mert ilyenkor mindenki erősen behúzza a kéziféket mert azért a vizsgákat többnyire minél hamarabb abszolválni kellene h az ember aztán szabaduljon és belevethesse magát a nyári örülletben , munkába , nyaralásba vagy csak szimplán a végeláthatatlan és pihentető semmittevésbe. Erősen dolgozok rajta én is h mihamarabb valameik állapotba nekem is sikerüljön eljutni. Ha minden jól megy , (már pedig ez nem szokott így menni és a dimat vizsgák csúszása miatt már valószínű h nem ) 17-én fogok végezni a vizsgákkal. Mindennel. Ez a minden 4 tárgyat jelent ami pedig 20 kreditet fog a konyhára hozni az elöző félévi 22höz.
De elkanyarodtunk az alaptémátból, szóval mi is történt a héten. Hát most az ünnep miatt meg amugy is csak hétfőn délután mentem vissza mert az a plus 1 nap itthon és az a sok főt meleg itthoni táplálék igen marasztalóan tud hatni az ember szervezetére. Beérve a változatosság kedvéért nem kellet egyedül utaznom az albérletemig mert Zsoltinak éppen nem akadt semmi dolga is eljött velem. Ezután megbeszéltük a többiekkel h mivel már olyan régen láttuk egymást akkor csak ki kellene ülni egy kicsit a kolitérre és beszélgetni. Ez igy történt igaz hiányos társasággal de azért csak jó volt kicsit beszélgetni a többiekkel igy vagy jó 3-4 nap után. Aztán h ne maradjunk éhen már majdnem berögzödött szokásként ugyancsak a kolitérre rendeltük meg a pizzánkat és falatoztunk egy jót, igaz elkezdett cseperegni az eső ezért fel kellet vonulni Eszterékhez és ott elfogyasztani a cuccot. Ezután még itt egy kicsit beszélgettünk de idő elött csak el indultunk hazfelé, mert egyrészt mindenki kicsit tompa volt és másrészt holnapra mindnekinek volt elég feladata, főleg tanulás szempontjából.
Nah akkor ugye a kedd megint csak kicsit döcögösen de csak elindult. Zsolti hívott a Tescoból h akarok-e én is malibus almalevet inni, hát mondom mivel még nem ittam miért ne probáljuk ki. Olyan fél 4 tájékán el is jutottam oda h megérkezzek hozzájuk. Így a követkeő program került kilátásba, elkortyolgatjuk a kis ütsinket és közben Balu kapitány első DVD.Ez így is ment frankón addig amig mindenki totál tompa nem lett és véget nem ért a DVD. Ezután még egy kis felfrissülés képpen meg egyébként is , úgy döntöttünk megint csak a kolitér felé vesszük az irányt. Itt megint csak a szokásos ültünk és beszélgettünk dolog zajlott, most a elöző napi ellentétben az idő is kellemesebb volt vmivel meg azért többen is tengtek-lengtek a kolitéren, kicsit több volt a mozgás. Ahogy telt múlt az idő megint csak erőt vett mindenkin az a kényszer h mostmár tényleg menni kell mert még nem tanult semmit. Ez velem is így volt, úgy volt h keményen végig tanulom a keddet, ehelyett egész délután Balu kapitányt néztünk aztán pedig ugye csak logattuk a lábunkat.
A szerdai napot kb egy egész mondatben el tudom intázni, egész nap az albérletben r*hadtam és tanultam. Ennyi volt egész ... muszály volt mert sehol sem tartottam a matekkal.
Aztán ugye a csütörtök volt a legviccesebb mert erre a napra 2 db kellemes kis vizsga is bevolt tervezve. Elöszőr 10-től kezdtünk egy dimat2 vizsgával megint csak, ami miért is ne hiába készültem megint csak nem érzem h eleségesre sikerült de azért megvárom h beirják, és sajnos most még a elegendő telefonos segítséget sem tudtam igénybe venni mert az első sorba lettem ültetve. Így is a felügyelő tanárok nem is tudom hány embert szurtak ki. Tehát kicsit letörve és csalódottan távoztam a viszgáról, kedztem beletörödni abban h ebből valószínűleg szóbeli lesz egy hét múlva. A délutáni 14 órakor kezdödő operációs rendszerek vizsga azért már ennél jóval gördülékenyebben ment. Ez sztem biztosan meglesz, minden kérdésre tudtam írni és sztem eleget is írtam, azomban utólag végig gondolva az utolsó kérdésre felvázolt gondolataim sztem nem voltak helytállóak, de a többi attól függetlenül biztosan jó és sztem elég is, szal mostmár csak az eredményt kell itt is várni. Délután még elmentünk Tibivel és Nórival a mekibe egy kis szolid kajolásra ahol megint csak egy kis vicces történettel lettünk gazdagabbak. Három hölgy ült tőlünk nem olyan messze. Tibivel megbeszéltük h 2 szélső közül kinek meik tetszik és szerencsére az ízlésünk pont olyan h nem fedtük egymást szóval nem volt gond ki kit szeretne. Aztán ugye Tibi elsőre nem látta tisztán őket a mellettünk lévő gaz miatt ezért elég feltünően kezdett leskelődni, amit érthető módon hamar észrevettek a hölgyek is amit egy aranyos mosollyal nyugtáztak. Aztán ők is igen csak komolyan végig néztek bennünket. Aztán kaptuk a telefont h menni kellene vissza a koliba mert már várnak ránk. Ott kellet h hagyjuk ujdonsült ismeröseinket, de amikor még utoljára visszapillantottam az általam favorizált szőkeségre Ő egy aranyos kis integetéssel köszönt el, ami egyrésztt meglepett picit másrészt nagyon jól esett :D. Meg kellet volna kérdeznem a nevét, de nem olyan nagy város debrecen majd csak összefutunk még , remélem. Aztán ugye csütörtök este...többnyire nem történt semmi mert mindenki nekiült tanulni mert vizsgázott másnap csak én és Zsolti voltunk szabadok. Ők Ferikével ubuntut telepítettek , én pedig otthon válogattam a képeket az elöző postban leirt Kobe-s képhez. Este/hajnalban pedig megejtettük a megint csak már leirt Nagydöntő első meccsét.
A pénteki délelőtt egy ilyen kis megyünk ide megyünk oda szellemben telt. Megint csak egy kis mekis kajolás majd még elnéztünk a Bázisba a múlt heti promos buli alkalmával otthagyott zászlóért. Viktor poénból feldobta Esztinek h kérdezze már meg mikor jön megint Bari a Bázisba és erre olyan remekül csengett a válasz: Kedden !! Hát innestől egyértelművé vált h már meg is van a kedd esti program. Bárány Attila , Bázis , Bazi nagy buli! Mivel még nem voltam sem Bárány Attilán , és a Bázisban sem tettem még tiszteletemet a tenyeremet dörzsölgetve várom a kedd estét. Miután megszereztük a flag-et még a plázában a garanciás cipőmet vittem vissza mert felholyagosodott az orra. Az eladó rendes volt és konstatálta h nem én tettem tönkre a cipőt hanem ez abszolút termékhiba. Ezután haza, pakolás , majd irány az állomás és Nórivak egy könnyed órás út hazafelé. Hazaérve egy hatalmas adag makarónit turtam be és végre megint birtokba vehettem nyugodt és kényelmes fotelomat a én kis birodalmamban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése